Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
144 köteles magyar háztartást írtak össze e helységben. 1848-ig a gróf Esterházy család volt a földesura, utána gróf Breuner Ágoston örökölte, aki 1860. fáján itteni birteikát több vállalkozónak: adta el. 1838-ban nagy árvíz pusztította el a helységeit, mely alkalommal a templomon és a papiakon kívül, csak öt lakóház maradt meg, A tagosítás 1864-ben történt, 1876-ban a községeit ismét elöntötte az árvíz. A róm, kath. templom 1892-ben épült. Jelenleg Hohenlohe-Oehringen Keresztély herceg és Scháeffner Károly a helység legnagyobb birtokosia, A gróf Esterházy János által épített kúria Hertmann Menő tulajdona, A községhez tartozik Leányfalu puszta, mely a középkorban Leányfalva néven volt ismeretes, 1477-ben a Tahi Botos család vesz itt birtokrészeket a Leányfaluiaktól. A XIX. század hetvenes éveiben alakult nyaraló te lep egyike, a fővárosi ur i társaság legkedveltebb nyári tartózkodási helyeinek. A község haitárában a Nagyduna partján Felsőgöd nyaralóteleppel szemben gyönyörű, egészséges fürdőzésre alkalmas helyen, 100 holdnyi területen week-end telep létesült. A telepről motorcsónak révvel lehet Felsőgödre jutni a rév pedig Felsőgöd vasúti állomásról 5 perc alatt érhető el. A telep felvirágzása a község fejlődésének biztosítéka. A világháborúban bevonult katonák száma: 242, a hősi halottaké: 38, hadiözvegyeké: 7, hadiárváké: 13. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1450 iélek. Magyar: 1445, szerb: 2, egyéb: 3. R. kath.: 350, ref: 890, ág. ev.: 20, unitárius: 10, g. kel.: 2, izr.: 12, egyéb: 158. Házak száma: 410. Az 1930. évi nép- számlálás szerint a községben 1356 lélek és 403 ház van. Területe: 4916 kh., melyből a községé 15 kh. Szántó: 1126, rét: 40, legelő: 534, erdő: 1986, szőlő: 463, kert: 58, terméketlen: 712 kh. __ Erdőbirtok: 1800 kh. kincstári erdő. Talajviszonya: fekete homokos humusz talaj. Termények: búza, rozs, árpa, zab (átlagtermés kh.-ként 7 q). Gyümölcsfélék: szilva, alma, barack, szamóca. Vas. áll.: Szentendre (6 km.). Hajóállomás: Pócsmegyer és Leányfalu. Az állomáson bérautó és autóbusz van. Szállás: a Casinó vendéglőben és a Park pensióban. Autóbuszjárat: Szentendre—Visegrád között, naponta 12 menet. Posta-, táv., tel. és cső: helyben. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamr., Iparfü., Keresk. Kamr., O. T. I. Bpest. Főszb. és vál. kér.: Pomáz. Járásb., Tkv., Adóh., Pü. szak.: Szentendre. Pü. bizt.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: 4. Vezető jegyző: Ármay Lajos. kollégiumokban, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. Közig, szolgálatban Pap- keszin, Sárszentmihályon, Verpeléten, Al- csuton és Pesthidegkúton állott, 1919. óla vezető jegyző előbb Budakalász, majd Pócsmegyer községekben. A helyi népm. és test- nevelési bizottság elnöke, Szegényházat, járványkórházat, vágóhidat létesített, az áll. iskola részére megfelelő helyiséget vett, a közs. révközlekedést modernizálta. 1914. augusztusban mint vadászzászlós vonult a harctérre és 1918. novemberben mint tart. főhadnagy szerelt le, Sign. Laudis, Károly cs. kér.-tulajdonosa. Közs. bíró: Szente Sándor. Törv. bíró: Szalai István. Pénztáros: Zsigmond Dániel. Közgyám: L. Papp János. Postamester: Gyula y Fodor Dánielné. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. Ref. egyház. Lelkész: Hörömpő Ferenc. Kántor: Somodi József. Ref. elemi iskola. Kántortanító: Somodi József. Tanító: Erdei Dániel. Leányfalui áll. elemi iskola. Tanítónő: Szabó Mária. A tanítónőképzőt 1921-ben végezte Nagyikor ősön, 1922-ben Gyomron tanított, 1923- tól a helyi elemi iskola VI. osztályát és iaz ismétlőt tanítja. Tevékeny részt vesz az Iskolánkívüli Népművelési oktatásban is. Ferenc fivére a háborúban, mint e. é. öok. hősi halált halt. Orvos: dr. Mesterházy Béla.
