Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
142 ros és Dalkör választmányi 'tagja. Mozgósításkor a 15. trémdiviziónál szerb és olasz fronton szolgált. Szolgálati vas. kér. tulajdonosa. Gab éli József. 1890-ben Pilis vörösváron szabadult fel, mint segéd ugyanott és Borosjenő-n dolgo-‘ zott, 1892 óta önálló mester. Ipartest, és a Polgári Kör választmányi tagja. József fiával együtt végigküzdötte a háborút, megsebesült. Scheierli György. 1909-ben Pilisvörösváron atyjánál szabadult fel, mint segéd ugyanott és Budapesten dolgozott. 1921-ben átvette atyja műhelyét, amelyet ükapja 1800-as években alapított. Ipartestület stb. tagja. Háború alatt katonai szolgálatot teljesített, Schweininger József. Kőmívesek: Nick János, Meuterer M ár ton. Kötött cipőkészítő: Link József. 1894-ben V alpon, Szlavóniában szabadult fel, mint segéd Budapesten, Pécsen, Eszéken, stb, dolgozott 1902. óta önálló mester. Harisnyákat is készít. Ipartestület és az Iparos- kör tagja. Háború egész ideje alatt a 19. gy. ezred kötelékében szerb és orosz frontokon szolgált. Lakatosok: Guth Márton, Niedermüller Manó, Piltzinger János, Szabó Péter. Lómészáros: Saponits Milán. Malom: darálómalom: Manhertz Mihály, Szabó Károly. Mészárosok és hentesek: Altbäcker Márton. 1907-ben Pilisvörösváron szabadult fel, -mint segéd ugyanott és Budapesten dolgozott. 1914. óta önálló mester. Ipartestületi stb, tagja. Háború egész ideje alatt a 13 hegyi tüzér ezred kötelékében szerb, montenegrói és olasz frontokon harcolt. Bronz vit. érem és Károly cs. kér. tulajdonosa. Fetter István. 1915-ben Pilisvörösváron szabadult fel, mint segéd ugyanott dolgozott. 1924. óta önálló mester. Ipartestület és a Lövész Egyesület tagja. Szolgált a Nemzeti Hadseregben. Krupp György. 1918-ban Vecsésen szabadult fel, gyakorlatát a katonaságnál folytatta. 1921. óta önálló mester. Ipartestület, Polgári Dalkör stb, tagja. Háború alatt 33 hónapon át orosz és román harctereken, háború után 8 hónapig a Nemzeti Hadseregben szolgált. Bronz vit. érem és Károly cs. kér. tulajdonosa. Peller István. 1903-ben Újpesten szabadult fel, mint segéd Budapesten és Wienben dolgozott. 1908. óta önálló mester. Iparos-kör első alelnöke. Polgári Kör -tagja stb. Háború elején Prze- mysl elestekor orosz fogságba esett, ahonnan 40 hónapi fogság -után megszökött, 1918- ban még a szerb fronton szolgált. János öccse 1914-ben Przemyslnél hősi halált halt. Schaffer Lőrinc. 1901Jben Esztergomban szabadult fel, mint segéd Wienben, Budapesten és Pilisvörösváron dolgozott, 1911, óta önálló mester. Ipartestület választmányi tagja és az Iparoskör háznagya. Mozgósításkor a 32. gy. ezredhez vonult be. 30 hónapon át a román és orosz frontokon harcolt, mint őrvezető szerelt le. Mozgóképszínház-tulajdonos: Niedermüller Manó. Mint lakatos 1896-ban Budapesten -szabadult fel, segédéveit ugyanott töltötte, majd 16 éven át a Budapestvidóki Kőszénbánya Rt. gépfelvigyázója volt. 1926. óta önálló mester. Mozgóképszínházát 1908-ban -alapította. Háború alatt katonai szolgálatot teljesített. Öccse: dr. Niedermüller Béla román megszálláskor hősi halált halt. Műszerész és vasesztergályos: Vakén Sándor kerékpárkölcsönző. 1918-ban a -S chl ick-Niéholson gyárban Budapesten szabadult fel, 1927. !óta önálló Kerékpárokat és alkatrészeket állandóan raktáron tart. 33 hónapon át a Nemzeti Hadseregben szolgált, 1926-ban mint tizedes -szerelt le. órások és ékszerészek: Neubrandt József, Wippelhauser András. Papucsosok: id. Bruckner Sándor, ifj. Bruckner Sándor, Kamerer Gáspárné, Lieber Jánosné, Link József, Wiesst János, Wiesst M átyás. Pékek: ifj. Abele Károly. 1908- ba.n Pilisvörösváron atyjánál szabadult fel, segédéveit ugyanott és Pilisszent- iványon töltötte, 1920. ófa öns-I-ló mester. 1928-b-an vegyeskereskedést is nyitott. Ipartest. választmányának és ta none vizsgáztató bizottságának -stb. tagja. Hábo-rú egész ideje alatt a 32. gy. ezred kötelékében fronton szolgált. Szabsz Károly. 1909- ben Pilisvörösváron szabadult fel, mint segéd ugyanott és Pilis-szentivánon dolgozott. 1919—26-ig mint hadirokkantnak dobi ánytőzsdsengedélye volt, 1922. óta önálló isütőmesler. Ipar testületnek, Sütőmesterek Orsz. Szövetségének stb. tagja. Háború elején súlyosan megsebesült 50 százalékos rokkant -lett. Steckt Márton. 1901-ben Budapesten szabadult fel, mint segéd ugyanott, Gödöllőn, Mátyásföldön,
