Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

141 uradalom 950 kh. Főintéző: Kol­ler Ferenc. Tel.: 13i Volt úrbére­sek: 480 kh. Bpestvidéki Kő­szénbánya Rt. 152, Botzheim Jó­zsef 23, Braun János 27, Bruck­ner György 31, Krupp István 29, Manhertz János 27, özv. Mari­it ertz Mátyásné 28, Manliertz Mi­hály 30, Kick István 24, Peller János 33, R. kath. plébánia 39 kh. Fűszer- és vegyeskereskedők: Krum­mer János. 12 éven át a Budapestvidáki Kőszénbánya Rt. élelmezési osztályén dolgozott, keres­kedelmi gyakorlatot ott szerzett. 1925. óta önálló kereskedő. Róm. Kath. Polgári Kör háznagya stb, Sonntag János. Iskoláit Pilisvörösváron és Esztergomban végezte. Fűszer- és vegyeskereskedését 1925-ben nyitotta meg. Polgári Olvasó és Dalkör tagja. 1916-ban a 32. gy. ezredhez vonult be, 12 hónapon át az olasz fronton harcolt. Appel Ferenc, Balog Gyula, Balog Sarolta, Báder Józsefné, Blind János, Braun Márton, Breier Já­nos, Fetter Mártonná, Guth Jó­zsef, Holbauer János, Heffler Ká­roly, Meisinger Jáinosné, Schel­ler Márton, Schwartz Gyula, Paul Márton, Peller Jakab, Spie­gelberger János, Tilly József né, Szikla József, Weber József, Wiesst János. Himzőkészítő: Bencs Sándor né. Kalapos: Bartl Jakab. Kádár: Römer Ferenc. 1902-ben Tinnyén atyjánál szabadult fel, mint segéd Esztergomban, Zsámbékon, Bics­kén stb. dolgozott. 1903. óta atyja üzletét vezette és 1908. óta önálló mester. Ipartes­teiét számvevője, az Iparos Olvasó és Dal­körnek választmányi tagja, közs. képv, testü­let tagja stb. Háború alatt a 6. vártűzér ezr. kötelékében 36 hónapon át orosz és olasz frontokon harcolt. Kárpitos: Mirk István. Kávéháztulajdonofeok: Manliertz Mi­hály. 1904. óta 36 hold birtokán önállóan gaz­dálkodik. szőlészettel és állattenyésztéssel is foglalkozik, 1910-ben kávéházat és sör- raktárat alapított, Közs, képv. testületnek 1904. óta virilis tagja, róm. kath. egyházköz­ség tanácstagja stb. Háború elején olasz fronton harcolt. Manhertz János, Wippelhauser Gyula. Kefekötő: Bisinger Antal. Kerékpárkölcsönzők: V okán Sán­dor, Weisz Gyula. K ézműá rukereskedők: A del ma n u János, Bruckner János, Jetiinek Józsefné, Massier Lipót, Farragh György, Reisz Mór, Weinberger és Feledi. Kocsmárosok: Blind József. Gimnázium 2 osztályát Vácon végezte. 1910-ben Pilisvörösváron szabadult fel, mint hentes és mészáros, segádéveit ugyanott és Wienben töltette. Korlátlan italmérési jogot 1918-ban kapott. Háború alatt a 4. tábori tüzér ezr. kötelékében 36 hónapon át szerb, orosz és olasz frontokon harcolt, kétszer megsebesült, mint szakaszvezeíő szerelt le. Kitüntetései: kétszer kisezüst és bronz vit. érmek. Károly cs. kér. és az 1912—13. szóig, érdem kér. Kick György. Polgári két osztályát Budapesten végezte, utána mint pék 1913-ban ugyanott felszaba­dult és segrdéveit is Budapesten töltötte. 1924-ben mint hadirokkant korlátlan italmé­rési jogot kapott és megnyitotta kocsmáját. Háború alatt 11 hónapi harctéri szolgálat után súlyosan megsebesült. 50 százalékos rokkant lett. Iff. Peller Márton. Reáliskola 4 osztályát Esztergomban vé­gezte. Atyja halála után édesanyjával együtt vezette vendéglőjüket, amelyet 1830. körül alapítottak. Önálló 1918, óta. Közs. képv. testület virilis tagja, tagja az Iparos és Pol­gári Körnek stb. Háború alatt orosz fronton megsebesült. Schaffer Mihály. Mint ezüstműves 1903-ban Budapesten sza­badult fel, segédéveit ugyanott és Wien ben töltötte. Korlátlan, italmérési jogot 1928-ban kapott 1925—26-ig törvénybíró és 1926— 27-íg közs, bíró volt. Háború egész ideje alatt szerb és orosz fron!okon harcolt, két­szer megsebesült. Kitüntetései: kisezüst és bronz vit. érmek és Károly cs. kér. Bartl Jakab, Braun Márton, Denk Jakab, Fetter István, Han Már­tonná, Herbszt Mihály, Hinora Adolf, Kozck József, Manhertz György, id. Peller Márton, Peller Mátyás, Petrik József, Peller György, Klausz Sándor, Scheier- li György, Schweininger József. Gáibeli József. Kovácsok: Denk Jakab. 1898-ban Pilisvörösváron szabadult fel, mint segéd ugyanott és Budapesten dolgo­zott. 1919'-ben átvette atyja műhelyét, melyet 1879-ben alapítottak. Ipartestület és az Ipa-

Next

/
Thumbnails
Contents