Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
130 Nyugdíjas: Temesváry Alajos ny. Máv. főfelügyelő. Budapesten reáliskolai érettségit tett, majd az önikántesi éveinek leszolgálása után 1881- ben mint gyakornok az Osztr. Magyar Áll. Vasutak szolgálatába lépett, ahonnan mint főfelügyelő nyugalomba vonult. Több komoly történelmi munkája jelent meg. Oszkár fia háborúban szerzett betegségében meghalt. EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK Önk. Tűzoltó Egyesület. Parnok: Simonovits István. Levente Egyesület. Elnök: Simonovits István. Főoktató: Kováit s Gyula. Hangya Fogy. Szöv. Elnök: Németh János. Ügyv. tg.: Kováts Gyula. BETÜSOROS CÍMTÁR. Asztalos: Révay Alajos. Ácsok: Elsik András, Hupek István. Bognár: Hupek János. Borbély: Mar pay Mátyás. Cipész: Keim János. Földbirtokosok: Bombay János gazdálkodó. 1910. óta 10 hold földjén önállóan gazdálkodik. Köz«, képv. testület tagja. Közs. elöljáró és az Úrbéres Közbirtokosság elnöke volt. 1914-ben a nehéz tüzérséghez vonult Be, szerb, orosz, román és olasz frontokon harcolt, közben 17 hónapig orosz fogságban is volt. Két fivére orosz fronton hősi halált halt. M. kir. közalapítványi erdő ura dalom 2048 kb. Vezetője: Pintér Sándor m. kir. íőerdőmérnök, Pi- lisszentkereszt. Volt úrbéres közbirtokosság 178 kli. erdő és legelő. Elnök: Bombay János. Jegyző: Kováts Gyula. Fűszer- és vegyeskereskedők: Fe- recsek Lajos, Hangya szöv., Ko- vacsik Etel. Hentes és mészáros: Petkó Pál. Kocsmárosok: Petkó István. Kisbirtckán gazdálkodással foglalkozott, kocsmáját 1914—ben alapította. Közs. képv. testület tagja, 15 éven át közs, bíró és pénztáros volt. Háború alatt 36 hónapon át szerb, román és olasz frontokon harcolt, megsebesült, 50 százalékos rokkanttá lett. Bronz vit. érem és Károly cs. iker. tulajdonosa. Hangya szöv. Kovács: Haasz József. Kőmíves: Janicsek Ferenc. Pék: Feresek Lajos. Szabó: Vrkovica Liborné női szabó. PILISVÖRÖSVÁR Nagyközség. Eredek neve Vörösvár volt, 1900-ban nyert uj nevet. Az 1690. évi összeírás szerint már postamester lakott itt, de ekkor még gyér számú népessége volt. 1695-ben 2/4 portát vetettek ki rá. 1715-ben 47, 1720-ban 69 háztartást írtaik itt össze, Lakosai az utóbbi összeírás szerint mind németek voltak. 1737-ben gróf Esterházy József birtokában találjuk. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Szent-Iván (ma Pilisszentiván) és Solymár helységekkel egyetemben, Tersztyánszky József Esztergom vármegye alispánjának bintoka volt. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 47 3/32 egész úrbértelke volt, s ekkor Majthényi Károly volt a földesura. A rom. kath. templom 1696-ban épült. 1801- ben meguagyobbíttatván, toronnyal látták el. A plébániát 1692-ben alapították. 1848-ig a Majthényi család voU a helység földesura és jelenleg gróf Karácsonyi Jenőnek van itt nagyobb birtoka. E helység határában feküdt a középkorban Kunde falu, egykor a budai káptalan birtoka, mely 1248-ban eladta. 1368-ban az óbudai apácák birtokában találjuk. A községben az út mentén, római. mértföldmuitató kőoszlop és a templom falában két római sírkő látható. A községben van áll. polgári fiú- és leányiskola, továbbá áll. el. iskola 21 tanerővel. A kőszén- és dolomit-bányák a lakosságot munkaalkalomhoz juttatják. A villanyvilágítás be van vezetve. A világháborúba bevonult katonák száma: 809, a hősi halottaké: 78, hadiözvegyeké: 28, hadiárváké: 64. A hősi halottaknak emléket állítottak. Országos vásárt febr. 20-át és szept. 8-á.t követő hétfőn tartanak.
