Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 7544 lélek. Magyar: 2160, német: 5301, tót: 40, szerb: 20, román: 15, egyéb: 8. R. kath.: 7028, ref.: 239, ágh. ev.: 112, unitárius: 9, g. ka>th.: 18, g. kel.: 15, izr.: 123. Házak száma: 1100. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 7814 lélek és 1118 ház van. Területe: 4221 kli., melyből a községé: 7 kh. Szántó: 230(1, rét: 245, legelő: 720, erdő: 362, szőlő: 247, kert: 30, nádas: 22, terméketlen: 295. Erdőbirtok: gróf Karátsonyi Jenő liitbiz. uradalma. Cser, tölgy, átlag 25 év. Termények: rozs, átlag 5 q, tengeri 10 q, és gyümölcsök. Vas. állomás: helyben. Szállás: Herbszt Mihály, Hinora Adolf, Ko- zek József és Fetter István vendéglőjében. Posta, táv., és tel., Cső.: és Yál. kér.: helyben. Törvsz., Járási)., Tkv., Pii. ig., ÜTI, Mezőg. Kamr., Iparfü., Keresk. kamr., Pii. szak.: Bpest. Főszb.: Tornáz. Adóh.: Szentendre. Pü. bizt.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: 4. Vezető jegyző: Neisz Ferenc főjegyző. Váci születésű. Középiskoláinak elvégzése után Nagybecskereken nyert jegyzői oklevelet 1905-ben. Pályáját Püspökszenterzsébeten kezdte. 1917-ben vá la szították meg Pilisvörös- vár főjegyzőjévé. A község életében jelentős munkásságot fejt ki. Adóügyi jegyző: Kesselbauer Károly. Közig, aljegyző: Csömör István. Aü. aljegyző: Juth Henrik. Közs. bíró: Braun János. 1915. óta önállóan gazdálkodik. Közs. képv. testület tagja, volt esküdt és 1926-ban egyhangúlag a község főbírójává választották meg. Iskolaszéki gondnok, a rom. kath, egyház tanácstagja és pénztárosa, és a róm. kath, templom gondnoka stb, Törv.-bíró: Mirk Mátyás. Pénztáros: Breier János. Postamester: bátori Siyray István. A m, kir. posta szolgálatába 1897-ben lépett mint posta kiadó. 1904—1919-ig fenyvesvölgyi postamester volt. Pilísvörösvári postamesterré 1919-ben nevezték ki. Ref. fiókegyház gondnoka és számos egyesület tagja. Állomásfőnök: Serédi Sándor Máv. elöljáró. Kir. útmester: Böszörményi Sándor. 1919, óta kezeli a pilis vörösvári kir. ut- mesterség kötelékébe tartozó áll. közutakat. Háborúba mozgósításkor vonult be, 14 hónapig teljesített frontszolgálatot, majd mint építőiparost belterületen alkalmazták. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. egyház. Plébános: dr.Szent- iványi Bábért egy. m. tanár. Hitoktatók: Bokor József, Németh Gyula. K ántor: Vas M á rto u. Pilísvörösvári ev. ref. és ág. ev. íiók- egyházak. 1924-ben Sigray István postamester egyházgon dm ok és lirscher Frigyes bányafö- mérnök egyházfelügyelő alapították. Fiókegyházközség 480 lelket számlál. Templomot gr. Karátsonyi Jenő állal adományozott telken, a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. adományából 1931—32-ben építik fel. Pilísvörösvári Orthodox Izraelita Hitközség. Elnök: Szikla József. Rabbi: Baum Jakab. Hitoktató: Büitzer Jenő. Egyike az ország legrégibb orthodox hitközségéinek, régi könyvek és adatok bizonysága szerint a török hódoltság utáni 1700-as években alakult. Temploma kb. 100—150 éve áll fenn. Az egyházközség 100—120 le’iket számlál és kb. 40 tagja van. Állami polgári fiú- és leányiskola. Igazgatónő: K ralo v ich Gyűl óné sz. Kullman Jolán. Érettségi vizsgálatot Budapesten az And- rássy-uti leánygimnáziumban tett, a tanárnői diplomáját a Pázmány P. Tud. Egyetemen 1915-ben szerezte. Tanárnői működését Budapesten kezdte, majd az 1924-ben alapított magán, 1929-ben államosított fiú és leány- polgári igazgatónője lett. Férje tényleges százados, zlj. parancsnok a 29. gy. ezred kötelékében háború alatt 37 hónapon át orosz, szerb és román frontokon harcolt, megsebesült. Kitüntetései: III. oszt. hadiékitm. vas- koronarend, III. oszt. hadiékitm, katonai érdemiken, Signum Laudis kardokkal, Károly cs. kér. stb. Tanárok: Demeter Konrádné, Vav- rekné Berzenkovits Paula, Műtők
