Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

135 volta állandó kerékkötője volt a község fejlődésének. A főváros közelében (Budapesttől 30 km-nyíre)) fekvő Pilisszentilászló ugyanis úgy turisztikai szempontból, minit magaslati fekvésénél fogva, mint klimatikus gyógyhely arra van hivatva, hoigy a turisták tömegesen keressék fel. Pestvármegye alispánja az elmúlt esztendőben Bezzegh-Huszágh Miklós főkapitánnyal — aki a község díszpolgára — együtt szállt ki s ezen kiszállásnak eredmé­nyeként a Szentendre—Pilisszentlászlói vicinális közút építésének azonnali megkezdését rendelte el; az autóközlekedésre alkalmas út idén befejezést nyer s általa uj korszak nyílik meg a község fejlődésében. Máris a modern követelményeknek megfelelő turista szálló épül, mely még ez év tavaszán a közönség rendelkezésére fog állni. Dittrich István esperes-plébános a rk. templom közvetlen közelében végeztetett ásatásai sok szép faragott épületkövet hoztak napvilágra, s nem kétséges, hogy ezek a régi pálos kolostor alap és építőkövei voltak. Népszokások közül megemlíthetők a halotti torok s az, hogy a törött dió héját s a ikoppasztott baromfi-tollat — dacára a tiltó rendeletnek — a g a zdasszony ok elősze­retettel teregetik széjjel az uccákon úgy vélvén, hogy ahányan rálépnek, annyi szem dió terem jövőre, illetve annyi csibe kel ki. Ádám-Éva napján szalmát raknak az asztal alá, amelyből zsinórral összefűzött kötegeket csinálnak s ezeket a legjobban termő gyü­mölcsfákra kötvén, János napkor elégetik. A világháborúba bevonult katonák száma: 280, a hősi halottaké: 18, hadiözvegyeké: 5, hadiárváké: 9. Hadiemlék felállítása tervbe van véve. ben Békásmegy^’-en kezdte, majd Pócsmegye- ren és Budakalászon jegyzősködött. 1925. óta Pilisszentlászló község főjegyzője. Önk. Tűz­oltó Egyl, parancsnoka, a Levente Egyl. elnöke, stb. Háború alatt 16 hónapon át ro­mán és olasz frontokon harcolt. 1919-ben mint zászlós szerelt le. Közs. bíró: Bombái István. Törv. bíró: Németh .Iános. Pénztáros: Petkó Pál. K özgy á m: IIa ász .1 ózse f. 1896-ban Zámolyon szabadult fel, minit ko­vácssegéd 7 évig Visegrádon és 1 évig Szé­kesfehérváron dolgozott, 1903, óta Pilisszent- lászlón közs. kovácsmester. Közs. közgyám és a R. hath, egyházközség világi elnöke. Postaügynökség, vezetője: Kahipos Emilia. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. R. katli. egyház. Plébános: Ditrich István esperes. Kántor: Kováts Gyula. Áll. elemi népiskola. Tg.-tanító: Ko­váts Gyula. Középiskoláit Mohácson, a tanítóképzőt 1908-ban Baján végezte. Átán, Pasién, Gru- bicsnapolyán, iSotrinán és Herczeg-szántón tanított. 1922. óta Pilisszentlászlón az áll. el. népiskola igazgatótanítója. Kötelező Tűz­oltó Test, parancsnoka. Levente Egyl, főok­tatója, Hangya Szöv. ügyv. igazgatója. Róm. kath. kántor, az egyházközség és az úrbéres, közbirtokosság jegyzője stb. Háború elején a 19. honv. gy. ezred kötelékében szerb és orosz fogságban volt, 19'18-tan újra olasz fronton harcolt. Tanítónők: Vasvári Vilmosné, Szűcs Piroska. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1000 lélek. Szinmagyar. 11. katli.: 999, ágh. ev.: 1. Házak száma: 180. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 978 lélek és 189 ház van. Területe: 3084 kh., melyből a köz­ségé: 38 kh. Szántó: 387, rét: 32, legelő- 118, erdő: 2442, szőlő: 2, kert: 34, terméketlen: 66, egyéb: 3 kh. Erdőbirtok: M. kir. közalapítvány és volt úrbéri közbirtokosság tu­lajdona, bükk, gyertyán és tölgy. Talajviszonyai közép erdőtalaj, agyagos. Termények: gabonafélék (átlag 1800 q), gyümölcs és vélemények, főleg burgonya. Vas. áll.: Szentendre (10 km.). Posta, Táv., Tel., Járásb., Tkv., Adóh.. Fii. szak.: Szentendre. Pos­taügynökség: helyben. Törvsz., Pii. ig., OTI. Mezőg. Kamr., Iparfü. és Keresk. Kami-.: Budapest. Főszb., \ ál. -kér.: Pomáz. Pii. bizt.: Buda­fok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: 52. \ ezető jegyző: Simonouits István főjegyző. Középiskoláit Budapesten, a jegyzői tan- folyamot Miskolcon végezte. Pályáját 1921-

Next

/
Thumbnails
Contents