Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Kiskunhalas 31 son, majd Hódmezővásárhelyen folytatta és 1929 óta a fenti takarék igazgatója. A háborút végig küzdve, orosz harctéren megsebesült, mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: ar. vit. é., Sign. Laud., Károly cs. kér. és seb. érem. Vitézzé 1922-ben avatták. Imre testvére hősi halált halt. Halasi Keresk. Bank r. t. Elnök: Fridrich Lajos, ügyv. ig.: Baky József. Pénztárnok: Tóth Imre. Középiskoláit Halason, a tanárképzőt 1910- ben Kolozsvárt végezte. Mint tanár Nagykőrösön és Halason 3 évig működött. A takaréknak 1921 óta pénztárnoka. Katonai szolgálatra 1913-ban vonult be. Háború alatt az orosz harctéren megsebesülve, fogságba esett, honnan 1920-ban került haza. Halasi Hitelbank r. t. Elnök: Schwarcz Mihály, ügyv. ig.: Vendler Zoltán. Orsz. Közp. Hitelszövetkezet helyi fiókja. Alapították 1925-ben Kubi András és Nagy Pál.. Tagok száma: 508. Üzletrészek száma 1726 drb á 40 P. Elnök: Nagy Pál Ferenc, ügyv. ig.: dr. Kutse- ra Miklós. Középiskoláit helyben, az egyetemet Bpes- ten és Szegeden végezte. Doktorált 1922-ben. Működését 1921-ben a Nemz. Hitelintézetnél kezdte. 1925 óta az O. K. H. helyi fiókjának ügyv. igazgatója. 1916-ban bevonulva, orosz és olasz harctéren küzdött, 1918-ban mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: kisez., kétszer bronz v. é., Károly cs. kér. Könyvelő: Gadó Imre. Pénztárnok: Martini József. Iparvállalatok. Halasi Villanyossági R. T. (A Gazdasági Bank tulajdona.) Üzemvezető: Schlacht a Győző. Iskoláit Nyíregyházán, a technológiát Bpes- ten végezte 1904-ben. A Ganz Villamossági R T.-nál mint rajzoló kezdte működését. Halasra 1909 került a Gazdasági Gőzmalomhoz, 1903- ban a Halasi Villamossági R. T. vezetője lett. 1920 óta telepvezető. 1914-ben vonult be, 1915- ben Przemyslnél orosz fogságba esett, honnan 1920-ban szökött meg. Halasi Mészhomokkő és Téglagyár. Igazgató: Schwartz Mihály. Főgépész: Korda Balázs. A villanyszerelő szakmát tanulta ki. Gépkocsivezető vizsgája is van. A gyár szolgálatában 1925 óta áll, mint üzemvezető főgépész, egyúttal a jánoshalmi téglagyár üzemi vezetője. Katonai szolgálatra 1913-ban vonult be. A háború alatt 32 hónapot töltött a montenegrói, szerb és olasz harctereken, 1918-ban szerelt le, mint szakaszvezető. Egyik testvére Montenegróban elesett. Nyugdíjasok. Bclényi Károly, ny. Máv. főkalauz. 1890-ben lépett Máv. szolgálatba. Aradon, Bátaszéken, Szabadkán és Halason teljesített szolgálatot, 1921-ben nyugdíjazták. Halasra 1920- ban a szerbek elől menekült. Kilenc gyermeke van. Özv. dr. Bodaky Zoltánná, várm. főjegyző, orsz. gyűl. képv. özvegye. Férje Békés megyében tíz évig működött főszolgabírói és vm. főjegyzői minőségben. Békésgyula orsz. gyűl. képviselője volt. Férje 1915-ben történt elhalálozása után Aradra, majd 1913-ban Kiskúnhalasra költözött, azóta a helyi dohánynagyáruda tulajdonosa. A Jótékony Nőegylet és a M. A. N. Sz. tagja. Fia, Gedeon elvégezte a bécsi keresk. akadémiát, jelenleg a dohányáruda könyvelője. 1917-től végigküzdötte a háborút, nagy ez., bronz v. é., Károly cs. kér. tulajdonosa. Dr. Bori Benő, ny. áll. rend. tanácsos. Középiskoláit Halason, az egyetemet Bpes- ten végezte. Az államszámviteli vizsgát 1902- ben tette le. 1901-ben lépett a város szolgálatába, 1920-ban, a rendőrség államosításakor tanácsossá neveztetett ki. Nyugdíjba 1925-ben ment. A kommün és a román megszállás alatt hazafias magatartásával kiváló érdemeket szerzett. Városi képv. test. tag és bírósági ügyészi megbízott. Dénes Mihály, ny. csendőr-tiszthelyettes. 1906-ban lépett a csendőrség szolgálatába. Kassán, Solton, Kiskúnfélegyházán, Kiskún- majsán, Szánkon, Halason, Felsőszentivánon teljesített szolgálatot, 1929-ben vonult nyugdíjba. A háborút végig küzdötte, az orosz harctéren, mint tábori csendőr szolgált. Kisez. v. é., koronás ezüst érd. kér. tulajdonosa. dr. Dózsa Zsigmondné sz. Zilah Mária. Férje 1922-ben történt elhalálozásáig a helybeli ref. gimnázium tanára s mint ilyen, az egyház és ig. tanács tagja volt. Pappá 1905- ben avatták. Ő a Prot. Nőszövetség tagja. Atyja kúriai bíró volt. vitéz Futó István, ny. áll. rendőrségi főtörzsőrmester. Előbb a kúnszentmiklósi főszolgabíróságnál teljesített szolgálatot. A rendőrség kötelékébe 1906-ban lépett Halason. 1920-ban ellenőrré, 1921- ben főtörzsőrmesterré lépett elő. Hadi- szolgálatot 1914—18-ig teljesített. Ötször sebesült. Nagy ez., kis ez., bronz v. é. tulajdonosa, mindegyik kétszer, Károly cs. kér., vörös sasrend érem és porosz hadi érem tulajdonosa. 1925-ben avatták vitézzé.
