Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

32 Kiskunhalas Gadó Lajos, ny. máv. isk. igazgató. A képzőt Csáktornyán 1887-ben végezte. Alsódomboson, majd a zimonyi vasúti iskolá­nál működött, később Szabadkára került. 1921- ben ment nyugdíjba. A Zimonyi Magyar Kör megalapítója és volt elnöke. A Kath. Kör tagja. Gidra Bódog, ny. csendőrtörzsőrmester. Katonai szolgálatra 1910-ben vonult be Brassóba, mely után a csendőrség kötelékébe lépett. A háború alatt mint tábori csendőr szolgált a szerb és orosz harctéren. A koro­nás vas ér. kér. és az 1912-----13. emlékérem tu lajdonosa. Gyenizse Sándor, ny. máv. m. st. Máv. szolgálatba 1895-ben lépett Halason. Zomborban, Zentán, Igazfalván, Szépligeten, Jánoshalmán, Halason teljesített szolgálatot. 1925-ben ment nyugdíjba. lefkócziHorváth Zsigmond, ny. útbiztos. Előbb 250 holdas tinnyei gazdaságát ve­zette, 1886-ban lett útmester. 1911-ben Halas­ra került, 1928-ban vonult nyugdíjba. Atyai és anyai ágról régi nemes család sarja. Ősei előkelő állásokat töltöttek be. Felesége simo- nyi és varsányi Simonyi Margit, kinek egyik őse Simonyi Simon Bem tábornok adjutánsa és életének megmentője volt. Másik őse szin­tén Simonyi Simon, Mária Terézia gárdistája és udvari tanácsosa volt. Juhász Péter, ny. máv. főkalauz. Békebeli katona idejét 1901—1914-ig szol­gálta, utána a Máv. kötelékébe lépett. Újvi­déken, Kalocsán, Zimonyban teljesített szol­gálatot, 1918-ban Halasra került, 1923-ban ne­veztetett ki főkalauznak, 1928-ban ment nyug­díjba. A háború alatt tizenöt hónapot szol­gált az orosz és olasz harctéren. Súlyos be­tegsége folytán segédszolgálatra osztották be. A kommiin alatt mint ellenforradalmárt agyon akarták lőni. Felesége mint ápolónő tüntette ki magát. özv. Székely Mórné, máv. intéző özvegye. Férje 1899-ben lépett Máv. szolgálatba, Zágrábban, Halason, Bpest-Ferencváros pálya­udvaron teljesített szolgálatot. 1914-ben Vid- rányon volt állomásfőnök, mikor az oroszok mint túszt elfogták. A fogságban szerzett be­tegségében 1918-ban meghalt. özv. Vozáh József né sz. Rámer Katalin, máv. főintéző özvegye. Férje 1879-ben lépett az Arad—Csanádi vas­út kötelékébe. 1890-ben Máv. szolgálatba lé­pett, Érsekújváron és Bpesten teljesített szol­gálatot. 1913-ban nyugalomba vonult és 1915- ben meghalt. Két gyermeke van. özv. Kállay Lajosné sz. Varga Erzsébet, börtönfelügyelő özvegye. Tizenkét.évig Halas város szolgálatában ál­lott, maidba bpesti dolog-kórházban 25 évig mint felügyelő teljesített szolgálatot. 1915-ben halt meg. Lajos fia, mint balassagyarmati jegy­ző, 1896-ban húnyt el . özv. Keresztury Lajosné sz. Gaál Erzsé­bet, máv. áll. elölj, özvegye. Férje 18 évi szolgálat után mint Máv. se­gédtiszt, szolgálatban történt baleset következ­tében meghalt. Azóta szőllőgazdálkodással fog­lalkozik. A Prot. Nőszövetség és a Jótékony Nőegylet tagja. Leánya a városnál tisztviselő, fia, Lajos végig küzdötte a háborút, jelenleg a Máv. tisztviselője. özv. dr. Kiss Dezsöné sz. felsőhelbényi korosai Körösi Ludmilla, ny. körorvos nej e. Férje több helyen való körorvoskodás után Halason mint magánorvos, Kecelen mint h. körorvos működött. 1927-ben halt meg. Életé­ben jótékonyságáért közmegbecsülésnek örven­dett. Felesége 94 h. birtokot hagyott, melyből hold szőllő. Fia joghallgató. Kocsis Sándor, ny. máv. főkalauz. Máv. szolgálatba 1902-ben lépett Szabadkán. 1919 óta helyben teljesített szolgálatot, ugyanis a szerbek ekkor utasították ki. 1924-ben nyug­díjazták. Háború alatt Máv. szolgálatot telje­sített. A koronás vaskereszt tulajdonosa. Kovács Géza, ny. főmozdonyvezető. 1889-ben lépett Máv. szolgálatba. 1911-ben nevezték ki főmozdonyvezetőnek. Bpest, Jó­zsefvárosi pályaudvaron, Rákosi fütőháznál teljesített szolgálatot. 1903-ban helyezték Ha­lasra, 1915-ben ment nyugdíjba. László fia végig küzdötte a háborút, mint zászlós sze­relt le. Mátyás-Kovács Gyida, ny.. kir. tanfel­ügyelő. Középiskoláit helyben, a jogot Kecskemé­ten és Bpesten végezte. Államtudományi vizs­gát 1911-ben tett. Kecskeméten, 19x0-től 1922-ig, azután 1925-ig helyben volt tanfel­ügyelő, mikor is nyugdíjba helyezték. Ősei 300 évvel ezelőtt költöztek Halasra Szatmár megyéből és a város életében vezetőszerepet játszottak. A család számos tagja küzdött úgy a 48-as szabadságharcban, mint a világhábo­rúban. Kovács Lajos, ny. műszaki segédtiszt. 1889-ben lépett Máv. szolgálatba. 1883-tól 1866-ig Bpesten és Boszniában szolgált a mű­szaki csapatnál. LJverbászon, Újvidéken, Ha­lason teljesített Áfáv. szolgálatot. 1926-ban ment nyugdíjba. Feleségének 87 hold földje bérbe van adva. Az Úri Kaszinó és a Gazda­sági Egyesület, felesége a Prot. Nőszövetség, a M. A. N. Sz. és a Jótékony Nőegylet tagja. Kupecz Elemér, ny. kincstári tiszttartó. Középiskoláit Székesfehérváron végezte 1876-ban. Államszámviteltani, orsz. statisztikai és dohányjövedéki szakvizsgája van. 1889-től 1899-ig a pénzügyminisztériumban számellenőr volt. 1919-ig Kiskúnfélegyházán tiszttartó és

Next

/
Thumbnails
Contents