Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Kiskunt élegyh áza 171 ban, mint az a tény, hogy 1753 julius hó 18-án a Kiskunkerületek Rabitélő székét Halasról Félegyházára tették át. Még egy szerencsés körülmény játszott közre, hogy a királyi kegy is Kiskunfélegyháza felé forduljon. Midőn Frigyes porosz király Mária Teréziát megtámadta, a királyné ismét a lovagias magyar nemzethez fordult segítségért. A segélynyújtásban a legáldozatkészebb vármegyékkel versenyzett a Jászkunság. Sietve felállította a vitézségéről oly hamar hiressé és emlegetetté lett magyar huszárezredeket. Ebbe a huszárezredbe Kiskunfélegyháza 46 palatinus huszárt állitott ki. minek költsége 5316 irtot tett ki. Majd a Jászkunkerületek részéről a királynőnek 1758-ban felajánlott 25.000 forintos kölcsönhöz, mintegy másfélezer forinttal s az 1000 drb körmöd aranyhoz 498 forinttal járult. De ez még mind nem merítette ki áldozatkészségét, hanem a háború folyamán felajánlott adományokhoz mindig növekvő áldozatkészséggel járult. A nagy királynő nem is volt háládatlan. Mihelyt trónja biztosítva volt s az ország fejlődésére szükséges béke helyreállt, magas kegyét éreztette Kiskunfélegyházával is. Az 1772. esztendőben a már virágzásnak indult községet mezővárosi rangra emelte. A kereskedelmének és iparának előmozdítására pedig négy országos vásárt engedélyezett, melyek nagy vidék pénzforgalmát terelték ide rövid idő alatt. Ettől az időtől kezdve, leszámítva néhány stagnáló időközt, Kiskunfélegyháza mindjobban fejlődik előre. A települő családok legnagyobbrészt földműveléssel foglalkozva, hangyaszorgalommal fognak a javak gyűjtéséhez. A föld szeretete ösztönzi őket és birtokokat bérelnek a szomszédos Jászszentlászlón már 1749-ben, amint említettük 1753-ban magukhoz váltják Csólyos pusztát, majd még nagyobb körzetben terjedve, gazdálkodnak Szánkon, Mérges pusztán, Kömpöcön, Páloson, Orgoványon, lassanként megszerzik Kisszállása és Galambos másik felét is. E terjeszkedési vágy hatása alatt szerzik meg később, a múlt század 50-es éveiben Halas városával közösen a Kötönnyel határos Harka pusztát, melyet azután elfelezvén, kiegészítették két harkai birtokos 560 holdjával. Ugyancsak az 50-es években szerezték meg az addig osztatlan puszta nagy részét, mely azután egy egész századon át a 21 birtokos kun község tulajdona volt 1855-ig, midőn ugyanis a császári, királyi főkapitány felhívására Karcagon az összes tulajdonos jászkun községek a három kerület között sorsolás utján felosztották, hogy mindenik kerület a maga részét tetszése szerint kezelhesse. Ebben rejlik a magyarázata annak, hogy Páka területén miért volt birtoka annyi messzire fekvő jász és kun községnek, Halastól egész Kunhegyesig s az újabb generáció talán nem is sejtette ezt, midőn a Borsihalom vörösmárvány határkövének fényes lapján e messze eső kun községek neveit találta bevésve. Veszélyben az önállóság. A város fejlődésének előbb vázolt haladását egy váratlan fordulat tartóztatta fel, mely II. József császár alkotmányt romboló törekvései nyomán származott. Józsefnek felvilágosodott gondolkodása jószive, fennkölt szelleme a nemzetet a legjobb reményekre jogosította fel. O a kornak a szellemét komolyan vette, mint szép észtehetségével vehette, azonban az udvarnak fonák nevelései folytán egészen más fejlődött ki, mint ami Rousseau tanaiban lefektetve volt. Szüntelenül szemei előtt lebegtek II. Frigyes és Nagy Péter cselekedetei s mivel ezeknél mindenütt elég önkényt látott, ez természetesnek tűnt fel előtte. Ellenvetést nem tűrt, azt professori pedantériának nevezte, igy terveit minden akadály dacára is legéletrevalóbbnak tartotta s keresztülvitelükön minden eszközzel küzdött. Már uralkodása kezdetén azt a célt tűzte ki, hogy sajátosan ezerféle elemből álló tartományait egy erős és szorosabb kapcsolatos birodalommá teremtse. Századok alkotásait eltörölve, egyenlő törvényt és egyenlő alkotmány alatt egy közigazgatást, egy nemzetiséget, sőt egy gondolkozást is akart teremteni, Az erőt tömöríteni, a jólétet emelni volt a magas, de viszonyaink mellett elérhetetlen célja. Nem számolt azonban József császár az eltérő szokások, erkölcsök, műveltség, előítéletek, nyelvek, nemzetiségek és történelmi kifejléssel, ami terveit zsarnokiakká tették. Amit talán századok tapintatos és ügyes politikája elég üdvösségesen keresztül vihetett volna, azt ő hirtelen, egy csapásra akarta elővarázsolni s nem gondolt eléggé az ellenhatással, mely a dolog természete szerint elmaradhatatlan volt. Intézkedései sok gyűlöletet, ellenszegülést, sőt lázadást váltottak, ki s midőn látta, hogy tervei keresztülvihetetlenek, önmaga semmisítette meg roppant áldozatokba került művét. Rendelkezései igy a Jászkunságon Félegyházát sem hagyták érintetlenül, 1785 március havában adta ki a polgári igazgatást reformáló rendeletét a kormányszékekhez, főispánokhoz és a Jászkunkerületek főkapitányához, mely szerint két utóbbit a tényleges szolgálattól felmentette, fizetéseiket beszüntette és csak a címeiket hagyta meg. Az országot tiz kerületre felosztotta, midőn Kiskunság a pesti kerületbe kebeleztetett. Az önkormányzati jog teljesen elvétetett s a legfőbb kormány, a Pest-kerületi biztost illette, a rabok ehhez a kerületi biztossághoz vitettek. Félegyházának első bírósága beszüntettetvén, Jászberényben állíttatott fel egy polgári bíróság, első folyamodásu törvényszék gyanánt, honnan a fellebbvitel az eperjesi kerületi és innen tsmét a királyi táblához történhetett. Félegyháza is érezte vesztességét, melyet az önkormányzatnak eltörlésével szenvedett, de a császárt nem hajlítják meg sem a megyegyülési felterjesztések, sem az országszerte mutatkozó izgatottság, melyek okai voltak annak, hogy mig a császár megvolt fosztva művének várt üdös eredményeitől, addig a legvirágzóbb városok a tétlen ellenállásban folyton sülyedtek, mivel a rendeleteket nem akarták végrehajtani, maguk pedig újakat nem hozhattak. Bár a többi megyékhez és városokhoz képest a Jászkunság elég csendesen protestált. -Félegyháza meg épen meghajolt, amennyiben itt az összeírás és házszámozás nem talált ellenkezésre, sem pedig 1876-ban elrendelt kataszteri felmérés. Ez a felmérési ügy is magán viseli a 11*
