Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)

[Helységek adatai]

114 Alpár Kasza Imre, özv. Kasza Józsefné. Illatszertár: Horovicz Andrásné. Kádár: Vajkai Gyula. Kalapos: Szondi Béla. Kéményseprő: Molnár Gyula. Iparát Űjkécskén tanulta. Mint segéd Bpes- ten, Nagykőrösön, Cegléden, Székesfehérvá­ron dolgozott, 1907-ben lett önálló mester Al- páron. Körzetéhez tartozik Pálmonostora, Ti- szaújfalu, Gátér. Az Ipartest, egyik alapítója, három évig elnöke volt. Korcsmárosok: Czinege János. Helybeli gazda családból származik, előbb a vármegyénél szolgált, mint hajdú 8 évig, 1925-ben önállósítja magát. Háború alatt a szerb, olasz harctereken küzdött, egy ízben sú­lyosan sebesült, és mint 25%-os rokkant sze­relt le. Közs. Nagyvendé glő, Czimer Mihály, György János, Sipos Gyula, Bodor Ferenc, Róza Mátyás, özv. Mihalovics Gyuláné. Kovácsok: Balajti Lajos, Gulyás György, Kiss György, Márton János, Tar Já­nos, Bernáth József, Bernáth Ferenc, Deák László, Novák János. Kőművesek: Turjánszky Mihály. Lengyel nemesi családból származik, déd- atyját, ki híres pintérmester volt, az 1800-as évek elején Kecskemét városa hívta hazánkba. Iparát Kecskeméten tanulta, képesítését 1915- ben, oklevelét 1924-ben a veszprémi állami építészeti hivatalnál szerezte. Előbb Bpesten, Szabadkán, Ausztriában, Kecskeméten fejleszti szaktudását, 1922-ben Kecskeméten nyit üzle­tet, 1923-ban cégét Alpárra helyezi át. Az Ipa­ros Körnek tagja. Háború alatt az orosz, al­bán, montenegrói harctereken küzdött, egy íz­ben sebesült, az összeomláskor szerelt le, majd a nemzeti hadseregben is szolgált. Vikor Rókus, Mihály Károly, Tar Il­lés, Szőke István, Vidéki József. Lisztkereskedők: Bakos Imre, Kamasz Gáspár, Appel Ernő. Malmok: ifj. Bajáki Kár oh gőzmalma. Tel. 6. Órás- és ékszerész: Csoszek Lajos. Pékek: Holman Károly. Csongrádmegyei gazdacsaládból származik, iparát Kecskeméten tanulta. Mint segéd Bé­késcsabán, Szegeden, Mosonban, Magyaróvá­ron, Kecskeméten dolgozott, majd a katona­ságnál is a pékségnél volt beosztva. 1921-ben önállósította magát s átvette Alpáron Weisz István 30 éves műhelyét. Izményi József. Régi iparos családból származik, iparát Bpesten tanulta s egy ideig ugyanott műkö­dött, mint segéd nagyobb cégeknél, később ve­zető munkás lett. 1929-ben önállósította magát Alpáron. Szabók: aj férfi szabók: Kürti István, Fent ős Ernő, Sipos Vilmos, Varga András, Kalmár Kálmán, Mák Gá­bor, Nagy László; b) női szabók: Tö­rök Istvánná, Bojári Károlyné, Csikós Jakabné, Kiss Jánosné, Szabó Pálné, Kiss Margit, Tóth Erzsébet. Szíjgyártók: Farkas Antal, Bodor Péter, Pataki János. Szobafestők és mázolok: Hideg Gyula, Záhorszki Mihály. Temetkezési vállalkozók: idb. Füleki István. Fehérmegyei gazdálkodó családból szárma­zik, az asztalos ipart Pakson tanulta. Előbb Baján, Fehérváron, Somogyon, Szabadkán, Szegeden fejleszti szaktudását, majd 1888-ban önállósítja magát. Szaktudása révén elisme­résnek örvend; volt közs. képv. test. tag. Ser főző Mihály. Téglagyár: Poják Imre. Vaskereskedő: ifj. Füleki István. Vitézek: Boda Gyula tanító, Bugyi Já­nos, Frigyes László, László Sándor, Varga Péter kisbirtokosok, Marczi János bognár, Bársony Antal és Palo­tás Lajos földművesek.

Next

/
Thumbnails
Contents