Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, második körzet (Budapest, 1930)
[Helységek adatai]
Gátér. Nagyközség. — Hozzátartozik: Greskovics-major, Nagy István-major, Ulrich-major és több kisebb tanya. Gátér község területe valamikor 3 birtokos tulajdonát képezte s csak ezek elszegényedése következtében lett felosztva. Mindig Pestvármegyéhez tartozott, bár a megyének egész a szélén fekszik, Csongrád megye szomszédságában. 1885 előtt, mint pusztának Kiskunszállás volt a neve, mely 1885-ben a vasútépítés alkalmával „Gátér‘‘-re változott, 1928-ban, amikor a község nevének véglegesítéséről volt szó, a képviselőtestület Jászkunszállásban kérte megállapítani. Gátér néven ismeretes a hasonnevű vízlevezető árok mellett fekvő egész terület Nagykőröstől egész a tömörkényi határig s miután ez a községen átvonul, innen kapta a község a Gátér nevet. Az akkor még puszta egyes részeinek felosztása következtében a lakosság sűrűbb letelepülése csak 1907. évben kezdődött a szomszédos községek és- városokból s a község, mint puszta 1923-ig a szomszédos Pálmonostora községhez tartozott, ekkor azonban különvállva önálló községgé alakult, mint ilyen 1924 május 1-én kezdte meg önálló működését. 1900-ban a község határában avar temetőt találtak. Az ásatásokat ennek kiemelése céljából Kada Elek kecskeméti polgármester vezette s a leletek a kecskeméti múzeumban vannak elhelyezve. A lakosság túlnyomó részben r. kath. és 1925-ben szabályszerűen megalakult a r, kath. egyházközség Ekkor gyűjtés indult meg templomépités céljából és 1927-ben sikerült is a templom alapkövét felszenteltetni. Sajnos azonban a további építkezéshez szükséges pénz nagyon nehezen gyűlt össze s a szép kis templomot készen csak 1929 szeptemberében szentelte fel Hanauer püspök. Most már négy harang hirdeti benne Isten igéjét, melyek mind jószivü adakozóktól származnak. Különösen Keserű Antalné emelendő ki az adakozók közül, ki a főoltárt, szószéket és sok egyebeket is csináltatott. Anyaegyháza a községnek Kiskunfélegyháza, onnan jár ki hetenkint egyszer misézni Szelepcsényi András segédlelkész. Egyéb középülete a községnek a községháza és egy községi iskola és most épit a község állami hozzájárulással egy két tantermes és tanítói lakásos községi iskolát. A község vízszükségletét 11 artézi kút látja el, melyek az egyes tanyákon vannak elhelyezve a gazdabirtokosok tulajdonában és leginkább bolgárkertészet fenntartására használják. Meg kell még emlékezni a község első elöljáróságáról is : első főjegyzője Homoky László volt, ki öt éven keresztül vezette a községi igazgatást és a lakosság megelégedését érdemelte ki, Innen 1927 november 1-én ment nyugdíjba, helyébe ugyancsak 1929 novemberében Kovács László okleveles jegyző lett egyhangúlag megválasztva, ki szintén ezen községben működött a tanfolyamra behívásáig, mint gyakornok. Első és egyetlen tanítója egész 1925-ig a községnek Gál Ferenc, kinek az érdeme tulajdonképen az önnálló községgé alakulás, ki 36 esztendőn keresztül volt tényleges szolgálatban és nyugdíjba szintén 1929 novemberben ment. A község minden csütörtökön hetivásárt tart. Általános adatok. Lakosság: 1033 lélek. Magyar: 1018, egyéb: 15. R. kath.: 1004, ref.: 14, g. kel.: 15. Házak száma: 221. Területe: 5370 kh., melyből a községé 44 kh. Szántó: 3403, rét: 432, legelő: 1085, erdő: 5, szőlő: 20, terméketlen: 415 kh. Talajviszonyok:sík fekete agyag, néhol érces foltokkal. Termények: búza, árpa, rozs, zab, 10 q, tengeri 16 q, átlagtermés. Vas. áll.: Gátér. A község szélén. Szállás: Hangya Szöv.-nél 1 szoba. Posta ügyn.: helyben. Törvsz. Pü. ig., Mezőg. kamr., OTP: Kecskemét. Főszb., Adóh., Járásb., Tkv., Cső., Pü. bizt. és Pü. szak.: Kiskunfélegyháza. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Vál. kér.: Kiskún- majsa. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: Kiskúnfél- egyháza 172. Vezető jegyző: Kovács László főjegyző. Középiskoláit Kúnszentmiklóson és Kecskeméten, a jegyzői tanfolyamot Nyíregyházán végezte. 1929 óta helyben vezető jegyző Levente Egylet, Iskplánkívüli Népmüv., Polg. Lövész Egyes., Önk. Tűzoltó Egyl. elnöke. Hadiszolgálatra 1916-ban vonult be, 16 hónapot töltött az orosz és román harctéren. 1918- ban szerelt le, mint hadapród. Községi bíró: Juhász József. 19 év óta önállóan gazdálkodik 280 khold- ján. A községnek megalakulása óta bírója. A Hangya Szöv. elnöke, közs. képv. test. tag, iskolaszék volt elnöke, most tagja. Kath .egy-
