Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
173 Kunszentmíklósí járás. Székhelye: Kunszentmiklós. Hozzátartozik 8 nagyközség. Telefon: 1. sz. Főszolgabíró : Dr. Markó Jenő. A vármegyei szolgálatát 1906 jul. 3-án, mint közig, gyakornok kezdte, 1911 okt, 8-án szolgabiróvá, 1921 okt, 8-án kalocsai íöszol- gabirónak választották meg, mig 1929 december 17-iki tisztujitáson az egyhangúlag megnyilvánult közbizalom jelenlegi állásába helyezte. Élénk társadalmi és szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, A balatonföldvári kongresszusnak előadója, az 1929. évi Falufejlesztési kongresszuson szintén előadó volt. A köz- igazgatási lapokban leközölt számos cikkén kívül megjelentek „Aktuális gondolatok a községek reformjához“ és a „Magyar falu köz- igazgatása" cimü munkái. A világháborúban felmentéséig, mint a 2. közös huszár ezred hadnagya vett részt. A 12-ik hadtestpar.-ság dicsérő elismerésben részesítette. Szolgabirók: Dr. Gyenes István. A vármegyénél, mint közig, gyakornok 1923 március 1-én kezdte az alispáni hivatalnál. Érdemei elismeréséül még ez év dec. 24-én tb. szolgabiróvá neveztetett ki. Szolgabiróvá 1925 dec. 1-én egyhangúlag lett megválasztva. 1927 febr 21-ig Monoron és azóta Kunszentmiklóson teljesít szolgálatot. Szolgálati ideje alatt intenzív társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1924-ben életre hozta a két év óta szünetelő hires Pestmegyei bálokat és ennek 3 éven át elnöke volt. 1927-ben létrehozta a Kiskunsági Lövész Egyesületet, melynek igazgatója, a Vadásztársaságnak vadászmestere, a Polgári Lövész egyletnek járás parancsnoka, a helyi Levente Egyletnek elnöke és az Úri casinónak háznagya. Jelenleg a Stefánia helyi fiókjának létesítésén fejt ki említésre méltó tevékenységet. Önként vonult be 1916 decemberben a pécsi 8. h. h, ezredhez. Az 1917. őszi északmagyarországi offenzivákban megsebesült. Frontszolgálatot teljesített az orosz, román és olasz frontokon. Leszerelt mint huszár zászl. 1918 nov. 15-én. Kitüntetései : II. o. ezüst és bronz v. é., Károly cs. kér. és sebesülési érem. Bálint Ferenc tb. szolgabiró. 1929 máj. 1-től jul. 3-ig az alispáni hivatalban, 1930 január 1-ig a kalocsai és azóta a kunszentmiklósi főszolgabíró mellett teljesít szolgálatot. Irodalmi tevékenységet fejt ki, 1928-ban jelent meg „Siklós monográfiája" cimü könyve. Járási orvos: Dr. László Károly tb, várra, főorvos. Úszód, Ócsa és Izsák községekben 1897— 1908-ig községi orvos, azóta a járás tiszti orvosa. Érdemei elismeréséül 1912-ben tb. vármegyei tiszti főorvosnak neveztetett ki. Háborúban a kunszentmiklósi hadikórházat vezette s ezért a Vör. kér. II. o. díszjelvényét nyerte el a hadiékitménnyel. Járási m. kir. állatorvos : Botár Dávid. A mozgósításkor bevonulva 1918 dec. 5-ig teljesített katonai harctéri szolgálatott. 1922 szept.-től, 1926 augusztusig a biharkeresztesi belépőállomás vezetője volt, azóta jelenlegi beosztásában szolgál. Kitüntetései: Arany érd. kér. a vit. é. szalagján, Testnevelési előadó : Golubovits József. Járási gazdasági felügyelő: Wágner János. Járási vitézi hadnagy: Dévai Nagy Béla. Járási tüzrend. felügyelő: Vögerl Gyula. Járási utmester: Strangos András. Ezen tisztségében 1925 óta működik. Volt Levente oktató. Katonai szolgálatra 1908-ban vonult be. 1913-ban mint őrmestert helyezték át a darabont testőrséghez. E szolgálatban 1924-ig működött. Mint testőr tiszthelyettes szerelt le. Kommun alatt ellenforradalmi szervezetnek volt aktiv tagja. Segédhivatali személyzet: Sztanya Gyula, Csiky Ferenc, irodatisztek: Pándi Gábor és Simon István hajdúk. 1. Fülöpszállás. 2. Izsák. 3. Kerekegyháza. 4. Kunszentmiklós. 5. Orgovány. 6. Peszéradács. 7. Szabadszállás. 8. Tass. A járáshoz tartozó nagyközségek.
