Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
174 1 '. Fülöpszállás. Nagyközség, hozzátartozik : Székek, Felek, Ugri, Hármas, Bánom, Balázs, Fülöpháza puszta, A legrégibb kun telepek egyike, Telepítési idejét 1124. évtől számítják, midőn a kunok II* István vezérlete alatt a Duna és Tisza közén letelepedtek. E területet megszállván, a tatár- pusztitás után állandó lakhelyül választották. Midőn 1279-ben III. Miklós pápa Fülöp fermói püspököt küldte hazánkba követül, hogy IV. Lászlót jobb útra térítse, a pápai követ téritő útjában meglátogatta a mai Fülöpszálláson tanyázó kunokat is, akiket a hagyomány szerint megtérítvén a helység róla a Fülöpszállás nevett vette fel. A XVII. század közepén egyike volt a legnépesebb kun helységeknek ; 1657-ben a Kis-kun kerületben csupán Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszent- miklós és Lacháza voltak meg, a többi kun helység elpusztult. Lakosai 1654-ben Tabdi és Szőcsi pusztákat vették zálogba. 1685-ben a budai török basa 7 adó utáni illetményeik befizetésére szólította fel a lakosokat, minden adóra 880 oszporát számítva. Az 1700-as évek elején a helység lakosai örökös harcban állottak a rácokkal, mert a rácok a község marháit minduntalan elhajtották. 1749-ben nagy pestisjárvány dúlt a helységben, melynek 326 ember esett áldozatául. Ugyanez évben a lakosoknak több mint 800 marhája hullott el marhavészben. A református egyház egyike a legrégibbeknek. Fennállása 1622-ig vihető vissza. Anyakönyveí 1730- ban kezdődnek és a templom 1750-ben épült. Szentedényei közül említést érdemel egy ezüst jányér 1764-ből és két aranyozott] ezüstpohár 1797-ből. Az 1844 julius 3-án támadt szélvész a emplom rézfedelű tetejét levetette, a toronytetőt bedöntötte és a templom boltozatát is megrongálta. Az 1831. évi kolerajárványban 186-an haltak el. 1838-ban a Duna áradása okozott nagy károkat. 1850-ben ismét nagy árvíz pusztított, A községben a villanyvilágítás bevezetése folyamatban van. Artézi kútját 1929-ben fúrták. 4 osztályú állami fiú és leány polgári iskolája és a Duna—tiszaközi mezőgazdasági kamara által fenntartott, a község által segélyezett téli mezőgazdasági tanfolyama van. A polgári iskolát kifejezetten azért létesítette, hogy gazdasági iskolával kapcsolja össze a földmives lakosság továbbképzése céljából, de anyagi erő hijján csak téli gazdasági tanfolyamot tudott létesíteni s e kettőt összekapcsolta. E célra 50 hold földet kötött le. A községhez tartozó Fülöpháza-pusztát, ahol a község 1929-ben egy elöljárói kirendeltséget létesített és puszta-házát építtetett, van az u. n. szappanszék fürdő, mely egyre látogatottabb. A világháborúban a községnek 219 hősi halottja volt, kiknek emlékére a főtéren helyeztetett el a Kallós Ede szobrászművész által készített hősi emlékszobor. A földreform folytán a község 687 hold legelőt kapott a peszéradácsi koronauradalomból, mig egyesek 50 hold földhöz jutottak. A községben évente 4 országos vásárt tartanak és pedig: április 8-án, junius 17-én, szeptember 5-én és december 6-án, vagy ha ez a nap nem vasárnap, akkor az ezen napokat megelőző vasárnap. Általános adatok. Lakosság: 6157 lélek. Szinmagyar. R kath.: 2487, ref.: 3493, ágh. ev.: 64, unit.: 8, g. kath.: 7, izr.: 90, egyéb : 8. Házak száma : 1479. Területe: 24039 kh., melyből a községé : 1274. Szántó: 8580, rét: 5778, legelő: 3133, erdő: 1169, szőlő: 1011, kert: 65, nádas: 2237, terméketlen: 2066 kh. Erdőbirtok: 10—20 éves akác és nyár. Talajviszonyok: szikes, fekete föld, fekete és sárga homok. Termények : rozs, búza, árpa, átlagtermés 5 q. Ezenkívül szőlőt és mindenféle gyümölcsöt termesztenek. Vas. áll.: Fülöpszállás. Szállás : Községi nagy vendéglő és Fülöp vendéglő. Az állomáson autó bérelhető, Izsák és állomás között rendszeres autóbusz- járat. Posta, táv., tel., Cső., Pü. szak.: helyben. Törvsz., Mezőg. kamr.: Kecskemét. Püig.: Kecskemét és Budapest. Főszb., Adóh., Járásb., Tkv., Pü. bizt.: Kunszentmíklós. Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. Vál. kér.: Szabadszállás. OTI: Kiskunhalas. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Telefon: 1. (1 m. áll.) Vezető jegyző: Dr. Csapiár Vilmos főjegyző. Középiskoláit Kecskeméten, a jogot Kecskeméten és Kolozsváron, az ügyvédi vizsgát Bpesten végezte. Kecskeméten ügyészi megbízott és magán ügyvéd volt, 1919 óta helyben főjegyző. Ref egyháztanácsos, Hangya elnöke, várm. törvh. biz. tagja. OKH. felügy. biz. tagja. Kunszentmíklós—Dabasi Tkp választmányi tagja. Polg. isk -szék elnöke. Tart. főhadnagy, a világháborút végig küzdötte. Kitüntetései : 2-szer Signum Laudis, III, oszt. kát. érdem kereszt, Károly cs. kér. és seb. érem.
