Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
Pusztavacs—Sári 163 Általános adatok. Lakossága: 1956. Házak száma: 80. Területe: 13180 kh. Szántó: 6360, rét: 722, legelő: 2132, erdő: 3321, szőlő: 111, kert: 76, nádas: 63, terméketlen: 376 kh. Erdőbirtok: Fülöp Józsiás Szász Coburg Góthai herceg tulajdonában 2393 kh., tölgy, akác és nyár. Tel.: 3, Talajviszonyok: Homokos, erdős. Vas. áll.: Örkény 7 km., Albertiirsa 14. km. Szállás: nincs. Posta, táv., tel., Cső.: Helyben. Törvsz., Fűig., Iparfü. és Keresk. kamr.: Bpest. OTI, Mezőg. kamr.: Kecskemét. Főszb., Adóh.: Alsódabas. Járásb., Tkv., Pü. bizt.: Ócsa. Vál. kér., Pü. szak. : Lajosmize. Hatóságok, Intézmények. Községi elöljáróság. Tel. 2. Vezető jegyző: Szüts Lajos. Községi biró : Pálfy Tibor. Törv.-bíró : Sauer Viktor. Pénztárnok: Richter Imre. Postamester: Hornyik Sándorné. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános: Halmay József. Közs. el. isk. lg. tanitó : Kulcsár Endre. Tanítók: Klepeisz Aladár, Klepeisz Jenő kántor. Loiczly Lajos. Közegészségügy. Községi orvos: Dr. Bodó Dénes. Községi állatorvos: Stecz Gergely. Házigyógyszertár : Coburg uradalomban. Egyesületek és szövetkezetek. Köteles Tűzoltóság. Parnok: Sauer Viktor. Levente Egyesület. Főoktató : Klepeisz Jenő. Betüsoros címtár. Földbirtokosok: Fülöp Józsiás Szász Cóburg Góthai herceg 12756 kh. Jószágfelügyelő : Pálfy Tibor Tel : 1. Főerdőmérnök : Bartha Dezső. Vitézi rend gazdaképző iskolája 200 kh. Fűszer és vegyeskeresk.: Czank Pál. Korcs máros : Czank Pál Vitézek : Balázs János, Dunai János, Kiss János és Radóci István gazd. cselédek. Sári. Nagyközség, Hozzátartozik : Külső- és Belső-Mántelek. Vincetér. Kaparás. Alsóbesnyő, Felsö- besnyő, továbbá Alsó- és Felső^Czibak-puszták. Nagyközség, a Budapest—lajosmizsei vasút közelében. Lakosainak a száma 3200* akik tótok és magyarok, s róm. katholikus vallásuak. Házak száma 632. Az 1690. évi vármegyei összeírásban az elhagyott helyek között szerepel. 1695-ben sem volt még lakott, Az összeírás szerint ekkor részben Ráczkeve város, Részben Hajós József birtoka volt, 1715-ben települt be újból és ebben az évben már 4 magyar, 18 tót adóköteles háztartást vettek föl a helységben. 1720-ban e szám 57-re emelkedett. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Latiért Nándor Antal örökösei voltak a helység földesuraá. A róm. kath. anyaegyház 1719-ben már fennállott. Anyakönyvei ez évtől kezdődnek. Ugyanez évből való a község legrégibb pecsétnyomója is. 1848 előtt báró Laffert Antal és Ignác voltak a helység földesurai. 1848-ban 6724/s2 urbértelke volt. A tagosítás, illetőleg az úrbéri elkülönzés 1847-ben történt. Jelenleg gróf Nemes Nándornak, a Jászberény városi közbirtokosságnak, a dunamel- léki reform egyházkerületnek és Halász Elemérnek van itt nagyobb birtoka. A község állandó fejlődési folyamatot mutat. Az utóbbi években i két müútja épült, Sári—Bugyi és Sári—Inárcs- kakucs felé 16 km. hosszban. 1930 január 1-től villanyvilágítása van. A községet kettészeli a Budapest—szegedi állami műút. A község 2/s részben nagybirtokosoké volt, az O. F. B. eljárás folytán több mint 800 kh. osztatott ki a földnélkülíeknek, külön 200 kh. kis haszonbér- lettel. Házi ipara kendertermeléssel kapcsolatas házi szőttes. Kosárfonás. Igen nagy hátránya a lakosságnak a rossz ivóvíz, mert mocsaras, talajvízes. A népviselet tótos, aprón berakott sok szoknya. A háborúba bevonult 244 egyén közül 57-en haltak hősi halált, kiknek hősi emlékművet állítottak fel. Hadiözvegy 19, hadiárva 8 és hadirokkant 14 maradt.
