Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
164 Sári Általános adatok. Lakosság: 3200 lélek. Magyar: 133, tót : 3067. R. kath : 3149, ref.: 6, ágh. ev.; 2. g. kath.: 1, ízr.: 42. Házak száma: 632. Területe: 11.469 kh. Szántó: 3162, rét: 2993, legelő: 3793, erdő: 440, szőlő: 88, kert: 103, nádas r 176, terméketlen : 709 kh. Erdőbirtok: 440 kh. tulajd.: Dunamelléki ref. egyházker. Bpest, IX. kér., Ráday-u. 28. Faja: kőris és éger. Talajviszonya: szikes, homokos. Termények: rozs átl. 4—5 q., tengeri: 3—4 q. Vas. áll. : Inárcs-Kakucs. 5'8 km., Alsódabas 6 km. Áutórendelés: Sári közs. elölj. Tel.: Alsódabas 13. Szállás : Jurácsik Mihály korcsmárosnál 1 szoba, és Forczek Jánosnál 1 szoba. Postaügynökség: helyben. Kir. törvsz., Püig., Iparfü., Keresk, kamr., OTI: Budapest. Táv., Főszb., Adóh., Cső. és Vál. kér.: Alsódabas. Járb., Tkv., Pü/bizt., Pü. szak.: Ócsa. Mezőg. kamr.: Kecskemét. Hatóságok, intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: Alsódabas 13. Vezető jegyző : Bogdánffy Kálmán főjegyző. Középiskoláit a dévai állami főreáliskolában végezte 1911-ben. majd 1913-ig jegyzői tanfolyam hallgatója Kolozsvárott, ahonnan a hunyadmegyei Nagypestény községbe kerül. Előbb segédjegyzönek, 1914 jan.-ban pedig vezető jegyzőnek választják meg. 1818 szept - ben Budapestre menekül, hol ideiglenesen a kommun kitöréséig a m. kir. áll. rendőrség idegenellenőrző hiv.-ban nyer beosztást. 1919 ápr.-ban Sári község vezető főjegyzői állását nyeri el. Nős, három gyermeke van. Adóügyi jegyző : Csuka Zsigmond. Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi főgimnáziumban végezte, mint s. jegyző Kakucs és Bugyi (Pest vm.) községekben működött. 1921 óta Sári község adóügyi jegyzője. Községi Írnokok: Hasznos János. A középiskoláit Aradon végezte 1907-ben, majd 5 évig a pénzügyőrségnél szolgált, ahonnan katonai szolgálatra vonult be. A háború után 1920-tól 1924-ig a MÁV. szolgálatában állott, amikor is Sári község irnoki állását nyerte el. A világháborút a 68, gy. ezred kötelékében küzdötte végig az olasz, szerb, román, orosz harctereken, A szerb harctéren sebesülés következtében 50%-os rokkant lesz, de mint számvevőaltiszt továbbra is harctéri szolgálatot teljesit. Nős, 3 gyermeke van. Kerey György né sz. Gály Julia. Községi biró: Zsolnay János. 1928 óta a község birája, több év óta képviselő test. tag, a Hangya Szöv. felügy biz. tagja. 50 m. hold birtokán gazdálkodik. 1915- ben katonai szolgálatra vonult be, amely alól 1917-ben nyert felmentést. István fivére fiával együtt küzdötte végig a világháborút. Törvénybiró: Kosztolányi Mihály. Pénztáros : Bennárik Márton. Közgyám: Suhajda István. Postaügynökség vezetője: Kereyné Gály Julia. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános: Motion János. Kántortanitó: Kaszab Béla tart. hadnagy, aki az egész világháborút végigküzdötte. Tanítók: Kerey György. Középiskoláit Szegeden végezte, tanítóként Salgótarjánban és Polgár községben működött, majd 1929-ben Sári községbe kerül. Az isko- lánkivülí népművelés gondnoka. 1919-ben bevonul a nemzeti hadsereghez Szegedre, később Prónay főparancsnoksága alatt mint önk. tizedes részt vesz a nyugatmagyarországi fölkelésben és Gyanafalván meg is sebesül. Bucsics Imre, Bucsicsné sz. Gály Rózsa, Fajt Mária, Lindbek Elek. Közegészségügy. Körorvos: Dr. Kohut Mihály Középiskoláit Gödöllőn, egyetemi tanulmányait Pécsett végezte, ugyanott asszisztens is volt. Mint orvos 1 évig Veresegyházán praktizál, majd 1929 óta Sári község orvosa. Katonai szolgálatot a bpesti egyetemi zlj.-nál teljesített. Egyesületek és szövetkezetek. Levente Egyesület. Főoktató: Bucsics Imre. Oktatók : Ifj. Bennárik Mátyás. Sáriban született és 1927 óta ugyanott leventeoktató. Katonai szolgálatra az 1. honv- gy. e.-hez vonult be 1917-ben s az olasz harctéren küzdött. Kitüntetései : bronz v. é., Károly cs. kér. Apósa Suhajda Márton 1914-ben a szerb harctéren hősi halált halt. Nős, 2 gyermeke van. Lindbek Elek, Forczek János. Hangya Fogy. Szöv. Elnöke : Matlon János plébános. Ügyv. igazg : Lindbek Elek tanító.
