Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
Gépész: Fűti János. Kádárok: Gádor István. Régi nemesi családból származik, nemességüket 1797-ben kapták Ferenc császártól. Iskoláit és iparát Örkényben tanulta, 1905-ben szabadult, 1908-ban lett önálló, jelenleg már fia vezeti a műhelyt. Mindennemű szakmunkát készit. Nős, négy gyermek atyja, kik közül Pál atyja műhelyét vezeti. Rajszki József. Kalapos: Aschenbrenner János. Kertészek : Újhelyi Emil, Istvánmajori gazdaság, Tar Gyula. Korcsmárosok és vendéglősök: Szei- bert Ferenc. Német eredetű régi Örkényi gazdacsalád sarja, iskoláit itt végezte és előbb helyben gazdálkodott, majd vendéglőt nyit és Bpesten is vesz egy vendéglőt. Mintegy 70 m. hold földbirtokát részben családja között oszlottá szét, jelenleg 25 ra. h. földjén gazdálkodik. Saját erejéből küzdötte fel magát vezető emberré. A közs. képv. test. vál. tagja, a r. kath. egyháztanács tagja. Nős, 6 gyermeke van. Sántha Sándor. Iskolái elvégzése után apja gazdasagában segédkezett, majd 1902-ben a 16. huszárezredhez vonult be Bpestre, 1906-ban a csendőrséghez lépett át és Kassán, Mármarosszigeten, Tiszalucon, Tiszaalpáron, Solton, Örkényben stb, szolgált. 1918-tól mint tiszthelyettes Örkényben őrsparnok, majd 1920-ban nyugalomba vonul és vendéglőt nyit. A világháborúban a szerb, albán és montenegrói harctereken teljesített szolgálatot. Kitüntetései: Koronás ezüst érdemkereszt, Jubileumi érem. Nős, egy fia van. Katona Bálint. Régi vezető gazdacsaládból származik, apja 20 évig közs. elölj. volt. Iskolái elvégzése után atyja gazdaságában segédkezett, majd 1904-ben 4 m. holdon önállóan kezd gazdálkodni, amit szorgalmával 16 holdra növel. A vendéglőt 1920-ban nyitja meg, mint 50 %-os rokkant. Közs. képv. test. és az ipartest tagja. A világháború kezdetén a 32, gy. ezr.-be vonult be és az orosz-lengyel harctéren küzd, 1 Ízben sebesült, majd fogságba került. 1917-ben került haza csereakció utján. Kitüntetései : kisezüst, Károly cs. kér., seb. érem. Mint tizedes szerelt le. Kétszer nősült, s két gyermeke van. Özv. Löwinger Lőrincné, Lőwinger Pál, Hangya Szöv., Banos István, Márk Mihály, Gazsik János, Szei- bert Jakab, Trap József, Parancs István, Pölöskei György kantinos. Kovácsok: Jóri József. Iparoscsaládból származik, iskoláit és iparát Örkényben tanulta. 1912-ben önállósítja és szorgalmával vezető mesterré küzdi fel magát. Az ipartestületnek alapitó és elölj, tagja, a dalárda elnöke. 1914-ben bevonult katonai szolgálatra, de mint nélkülözhetetlent felmentették. Kétszer nősült, 4 gyermeke van. Bacher Tamás, Firtl Ferenc, Firtl Nándor, Horváth István, Kiripóczki András, Lutter János, Katona Ferenc. Kőmivesek ; Benkovics József, Csutár Imre, Hrubos Ferenc, Kovács Ferenc, Markó János, Mikházy József, Molnár Imre, Nagy Bertalan, Sze- leczki Mihály, Vancsó János. Lakatosok : Berghauer Károly. Bajor eredetű régi iparoscsaládból származik Iskoláit és iparát Aknaszlatinán tar ulta, majd Bpesten a legnagyobb üzemekben dolgozott, részben mint vezető, 1923-ban önállósítja magát s mindennemű gazd. gép és fegyver- javítást vállal, 5 HP. benzinmotorerőre berendezett vállalata van. Az ipartestületnek egyik alapitó és vezetőségi tagja, egy évig elnöke volt. A világháborút elejétől végigküzdötte a 85. gy. ezr. kötelékében, mint géppuskás fegyvermester az olasz és román harctereken, s mint tiszthelyettes szerelt le. Kitüntetései: Koronás ezüst érdemkereszt és Károly cs. kér. Összeomlás után a nemzeti hadseregben is szolgált. Kapás Ferenc. Pestmegyei gazdacsalád sarja. Iparát Bpesten tanulta, a felszabadulás után ugyanitt működött. A Munkácsy cégnél 6, a Mohilla cégnél 8 évig volt vezető. Örkényi műhelyét 1913-ban alapiíja, s vállal tűzhely épület- és műlakatos munkákat A vezetőmesterek egyike, az ipartestület alapitó tagja. A háború alatt a MÁV., mint nélkülözhetetlent felmenttette. Nős, négy gyermeke van. Kolláti István. Malomtulajdocos : Pálóczi Horváth István. Borjukeresk.: Steiner Dezső. Mészárosok és hentesek : Becze Sándor Ősrégi nagykőrösi nemesi család sarja, beeefái előnévvel. Iskoláit Alsódabason végezte, iparát Kispesten tanulta. 1890-ben szabadult. 1897-ben önállósítja magát jelenlegi üzletével. Az ipartestület megalakításánál tevékeny részt vett, óVí-éven át elnök volt, jelenleg alelnök. Katonai szolgálatra 1917-ben vonult be a 32. gy. ezr.-hez. Közs. képv. test. tag. Nős, két lánya és egy fia van, aki atyja üzletében segédkezik. A ref. egyház pénztárnoka és gondnoka. Steiner Jenő. Alsódabasi kereskedőcsalád leszármazottja, iskoláit és iparát Örkényben tanulta, majd Kecskeméten, Bpesten, Esztergomban, Ráckevén dolgozott. 1919-ben lett önálló. Az Örkény
