Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
162 Örkény—Pusztavacs ipartestületnek alapitó tagja, alelnöke. 1914- ben önként vonult be a 6. vártüzérekhez. Olasz és orosz harctereken küzdött és mint tizedes szerelt le. Károly cs. kér. kitüntetése van. 1927-ben Bpesten gépkocsivezető vizsgát tett. Nős, 1 gyermeke van. Löwinger Illés. Régi Örkényi iparos és kereskedő családból származik, iskoláit Kecskeméten végezte, iparát Örkényben tanulta. Majd Bpesten, Aradon, mint segéd, Gyónón mint vezető működött. 1908-ban lett önálló. Az ipartestület egyik alapitó tagja 1925-től kezdve pénztárnoka. Az izr. hitközségnek elnöke. Nős, két gyermeke van. Jenő öccse az orosz fronton eltűnt. Bocs Ferenc, Garas Tamás, László László, Márkus Zsigmond, Nagy László, vitéz Szántó Ferenc, Vass János. Lómészáros : Kocsis Antal. Műszerész: Mészáros András. A polgári iskolát Örkényben és Ócsán végezte, iparát Örkényben tanulta. Apja a Pálóczi Horváth uradalom ispánja. 1926-ban szabadult, azután egy ideig helyben, majd Budapesten és Soroksáron dolgozott. 1929-ben alapitja jelenlegi műszerész, kerékpárkölcsönző és javító műhelyét. Saját erejéből és szorgalmából küzdötte fel magát vezető iparossá és elismert szaktekintéllyé. Órás és ékszerész: Tóth László. Pék : Grünwald Jenő. Régi pékiparos család leszármazottja, ősei Csongrádról erednek. Iskoláit Örkényben végzi, iparát bátyja műhelyében tanulta. Szabadulása után Alsónémedin, Újpesten, Jászkarajenőn és Kalinovicén dolgozott. 1909 ben veszi át atyjának hatvan éves üzletét vegyeskereskedéssel együtt. A világháború alatt katonai pékmühelyben volt beosztva. Vezető egyéniség, az ipartestület alapitó és vezető tagja, az Orsz. Füszerkeresk. Egyesületének tagja. Nős, két gyermeke van. Grünwald Vilmos. Sörraktár: Löwinger Pál. Szabók, férfiszabók : Rakitovszky Béla. Régi nemességü iparos család sarja, apjának helyben cirka 50 éve volt szabó műhelye. Iparában Albertin szabadul, segédjéveit apja műhelyében tölti, majd később saját kezelésébe veszi át. Ipartestületnek tagja. Lajos bátyja az orosz harctéren küzd és a harctéren szerzett betegségében hősi halált halt. Nős, két gyermeke van. Szelei Ferenc. Iskoláit és iparát Irsán végezte, mint segéd részben ugyanitt, részben Bpesten és Nagy- kátán dolgozott. 1919-ben lett önálló és mint egyszerű ember, saját szorgalmából küzdötte fel magát vezető iparossá. Az ipartestületnek egyik vezető tagja. Nős. Katona István, Koncsík Vilmos, Fazekas János, Rakitovszky Lajos, özv. Rakitovszky Lajosné, Knolmár József. Női szabók: Hajducsek Józsefné, özv. Bene Imréné, Szabó Gyuláné. Szikvizgyárak: Nagy Bertalan, Kollár János, Szeibert Ferenc. Temetkezési vállalkozók : Tóth József, Meleg Balázs. Téglagyár: Pálóczi Horváth István uradalma, műv.: Hubert Wenandt. Tüzelőanyag kereskedő: Pór Géza, Csillag Máté, Bocs József. Vitézek: Horváth Iván gazd. isk. igazgató ; Lovas József, Lovas Ferenc, Katona Ferenc, Gottyán Pál és Ambrus József földművesek ; Szántó Ferenc mészáros és hentesmester. Pusztavacs. Nagyközség, Hozzátartoznak; Ágoston, Amália, Antónia, Bocskoros, Csetharaszt, Dobonáz, Erdőlak, Főmagtár. Fülöp, Klementina, Klotild, Kőmüveslak, Körtvélyes, Lipót, Lujza, Mária, Medveállás, Nándor, Péter, Sárgaház, Szorító, Téglaház, Ujház, Szőlő, Kisnándor, üsztató, Viktória major. A község csak legközelebb alakult, mint uradalmi község. Fülöp Józsiás Szász Cóburg Gothai herceg 12,756 kát. hold birtoka képezi a községet. Lakosai csaknem mind uradalmi alkalmazottak. A községi elöljáróság adatai szerint a községről különös felemlíteni való nincs. A világháborúban résztvettek számai 206, hősi halottaké: 42, hadirokkantaké: 24. hadiözvegyeké: 12, hadiárváké: 41. 1927-ben leplezték le a hősi halottak emléktábláját. Földreform utján ígénybevettek 955 holdat, melyből az igénylők összesen íí86 , 1 8 holdat kaptak.
