Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Helységnévmutató
149 Ocsa. Nagyközség. Hozzátartozik : Alsópakony, Székes, Ujerdő és Felsőbabád puszta. A XV. században Olcha néven szerepel az oklevelekben. 1454-ben az ócsai apátot is ímliti az egyik oklevél. 1440-ben Erzsébet királyné Tahi Botos Péternek és testvérének, Istvánnak adományozza. A reformátusok temploma hires műemlék, átmeneti román-gót stílben épült >s a szakemberek megállapitása szerint az ócsai református műemlék templom épitését a XI. század és a XII. század idejére kell tennünk, amikor Franciaországból a praemontrei rend a naga építő iskoláját Magyarországba hozta. Ellenséges csapatoktól feldúlva sokáig romokban hevert. A XVI. század ulolsó felében lett református, amikor az ócsai földesur jobbágyaival »gyütt áttért, a templomot is birtokába vette. Az egyházi irattárakból megállapítást nyert, hogy íz ócsai kath. eklézsiában 1626. óta voltak prédikátorok: 1926 ban Szokolyai Lőrincz, 1652- nen Majoczi Péter. A templom freskóit 1886 óta az Orsz. Műemlék Bizottság vette gondjaiba. 1774-ben a váci káptalan és ócsai ref. hívek pereskednek, mert a r. katholikusok a műemlék- lemplom romjaiból akarják felépíteni templomukat. Ez a per a földesur, gróf Teleky József íözbenjárására a reformátusok javára dőlt el. A reformátusok a templomot renoválják és 1777 máj. 4-én felszentelik. 1884-ben aug. 3. a templom tornya leégett. 1892-ben Taszdor Ottó műegyetemi tanár vezetésével a freskók felöli része renováltatok. 1921—1924-ben csonka tornya felemeltetett és 1924-ben Dr. Ravasz László ref. püspök által felszenteltetett. A község 1691-ben és 1695-ben a lakott helységek között szerepel 1715- ben 56, 1720-ban 76 adóköteles háztartást Írtak össze e helységben. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró ßaffert Nándor Antal örökösei bírták a helység nagyobb részét. Ezenkívül Tihanyi Dániel, Bene György, Balogh Dániel, Balogh Zsigmond, Balogh Gábor örökösei és Dedinszky József voltak itt birtokosok. A község legrégibb pecsétnyomója 1620-ból maradt fenn e körirattal: „Sigil. Civit. Um. Ócsa 1620.“ 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 80 másodosztályú egész urbértelket írtak itt össze ; akkor Beleznay Miklós és a Balogh család volt a helység birtokosa. 1848 előtt gróf Teleky Domonkos és Tihanyi Ferenc voltak a helység földesurai. A róm. kath. templom 1774-ben épült. Az úrbéri elkülönzés és a tagosztály 1837-ben történt. A községi temetőben van Halászy Károly, az 1849-ben kivégzett honvédszázados, tanító síremléke. Jelenleg Balatoni Farkas Lászlónak, gróf Károlyi Lászlónak és a dunamelléki reform, egyházkerületnek van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik Alsópakony és Felsőbabád puszta. Az előbbinek a XIX. század első felében a gróf Teleki és a gróf Ráday családok, az utóbbinak a Beniczky és a Madas családok voltak a földesurai. Pusztafelsöbabádnak jelenleg Balatoni Farkas László a tulajdonosa, a ki a Beniczkyek által 1800 körül épített kúria mellé, evvel összekötve, nagyobb urilakot építtetett. A község közvetlen az állomás mellett fekszik. Vil anyvilágitása van. Forgalmát emeli, hogy kir. járásbirósági, pénzügyőri biztosi és kir. közjegyzői székhely. Intenzív társadalmi életet él. Három pénzintézet, úri kaszinó, Iparoskor, Kuiturmozgó, 7 ügyvéd, 5 orvos, azonkívül polgári fiú- és leányiskola, 4 elemi iskola stb. a kulturéletről tesznek tanúságot. A világháborúban 604-en vonultak hadba. Közülük hősihalált haltak 102-en, hadirokkant lett 68, hátramaradt hadiözvegy 29 és 16 hadiárva Országos vásárok: Január 18., márc. 27., jun. 24 és október 19-ik napját megelőző hétfőn állat- és kirakóvásár. Az esetre, ha az itt felsorolt napok hétfőre esnek, a vásárok e napon tartatnak meg. Általános adatok. Lakosság : 5066 lélek. Magyar : 5026, német: 21, tót: 8, szerb: 1, román: 1, egyéb : 9. R. kath.: 2229, ref.: 2567, ágh. ev.: 61, izr.: 85, egyéb: 124. Házak száma: 1196. Területe: 14.180 kh., melyből a községé: 131. Szántó: 5211, rét: 2796, legelő: 2838, erdő: 1853, szőlő: 363, kert: 125, nádas: 404, terméketlen: 588 kh. Erdőbirtok: Ócsa község 30 kh., éger, ref. egyház 50, éger, Balatoni Farkas László 397, Baris Béni és Társai 115, Dunamelléki Ref. Egyház 204, kőris és éger. Schön Lipót 40, Galamb József 10, P. Kovács József 20, gróf Károlyi László 67, akác (az egésznek kora 1-től 20 év). Talajviszonyok : Részben erősen homokos, részben nádas és burjános, nagyon kevés jóminőségü fekete homok. Termények: rozs 5 q, kukorica 7, burgonya 15, barack 100—150, szilva 80—100, meggy 50—70 q. Vas. áll.: Helyben. Szállás: Rúzsa György vendéglősnél. Posta, táv., tel., Járb , Tkv., Cső., Pü. bizt., Pü. szak.: Ócsa. Mezőg. karar,: Kecskemét. Főszb., Adóh., Vál. kér.: Alsódabas. Iparfü. és Keresk. kamr., Törvsz., Püig., OTI: Bpest.
