Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)

Helységnévmutató

150 Ócsa Hatóságok, Intézmények. Községi elöljáróság. Tel.: 2. Vezető jegyző: Tordátfalvi Dr. Gom­bos János. Középiskoláit a székelykereszturi, majd a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron. 1903-ban avatták a jogtudományok doktorává. Ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen 1904-ben tett. Ügy­védi gyakorlatot Székelykereszturon folytatott. Hiiségeskü megtagadása miatt több Ízben in­ternálták a székelyudvarhelyi és fogarasi tá­borba. Repatriálása után Vecsésen folytatott ügyvédi gyakorlatot, mig nem 1929-ben a község főjegyzőjévé választották. Felesége : Lukács Margit néhai Lukács Ödön volt Nyíregy­házi ref. esperes leánya. 5 gyermeke van. Közeli és távolabbi rokonai közül többen vettek részt a világháborúban. Helyettes és adóügyi jegyző : Vancsó Oszkár. Középiskoláit Selmecbányán végezte. Felső­hámoron és Garamréven jegyzőgyakornok volt. Jegyzői tanfolyamot Kassán végzett, 1920-tól Gara községben mint segédjegyző működött. 1914-ben bevonult, 3-szor sebesült. Kitüntetései: kis ez. Mint 50 o/o-os rokkant szerelt le. Közig, s -jegyző: Peitl Lajos. Községi Írnokok : Oravecz JózsefVarga Ven­cel. Közs. biró: Barizs János. Földbirtokos. 1928-tól helyettes biró, 1929- től közs. biró. Közs. képv. test.-nek régóta tagja, a Gazdakörnek rendes tagja, az OKH. ócsai fókjának ig. tagja. Ref. Egyház elöl­járója. Öccse Pál mozgósításkor bevonult, Uzsoknál megsebesült, 50 %-os rokkant. 2 sógora szintén részt vett a haza védelmében. Nős, 3 gyermeke van. Ny. közs. jegyző : Kun Pál. 1895-től 1929-ig a község vezető jegyzője volt. Megelőzőleg Bugyi és Ujhartyánban vég­zett segédjegyzői, helyettes és rendes jegyzői szolgálatot. Összesen több mint 40 éve szolgál. Háború alatt 2 fia teljesített katonai szol­gálatot, veje Baka János háborúban szerzett betegségében meghalt. Felesége Haller Margit, gyermekei dr. Kun Pál, Kun Margit, dr. Kun László, dr. Kun Károly. Közjegyző: Dr. Balassa Lajos. 5 év óta működik Ócsán mint királyi köz­jegyző, hova a csehek által megszállott Nagy- rőcéről került, mint kiutasított. Falu Tamás Írói néven tagja a Petőfi társaságnak, munka­társa a legelső szép irodalmi és napi lapoknak. M. kir. járásbíróság. Tel.: 3 Elnök: Dr. Nagy Miklós. Járás'birók: Dr. Zilahy István, Dr. Berindán Sándor. Iroda főtiszt: Erdélyi Ervin. Ny. irodatiszt: Hirschl József. Telek­könyvvezetők : Stieber Mihály és Plichta Pál. S.-tiszt: Szabó Lajos. Kezelő: Dénesy Lászlóné. Erdélyi Mária. Dijnok: Juhász Pál. Máv. állomásvezető : Kenyeres Károly. Középiskoláit Miskolcon 1902-bén végezte. Mint gyakornok Miskolcon, Sepszigaradnán, újból Miskolcon működött, Jászapátin, 1927- től helyben állomásvezető. Lőrincen is volt állomásvezető, hol a vörös rémuralom elleni működésével nagyon sok érdemet szerzett. Hozzátartozói közül dr. Gombár István mis­kolci városi főjegyző hősi halált halt. Nő*. 7 gyermeke van. Allomásfelvigyázó: Kapca István. Posta és távirdahivatal. Postamester: zorkoczi Zorkóczy Ilona. Posta szakvizsgát 1899-ben Bpesten, tel. és táv. vizsgát Ócsán tett 1911-ben. 1875 óta vezeti a helyi I. oszt. hivatalt A posta jelen­legi állapotának kifejlesztése nevéhez fűződik. A világháborúban 5 unokaöccse vett részt, Zórkoczi Árpád a harctéren szerzett beteg­ségében meghalt. Posta kiadó: Kövezsdy Irén. Pénzügyőri biztos: Táncos István. Pénzügyőri szakasz. Vezetője: Pálfy József. Egyházak, iskolák. R. kath. egyház. Plébános: Szűcs Gyula esperes. 1916 óta működik Ócsán, ő renováltatta a teljesen hasznavehetetlen, ezideig filiális, most már plébánia templomot, 3 tantermes iskolát épittetett. Pest v. m. törvh. biz. tagja. 6 éven át mint miniszteri biztos működött, tanitó-képezdék vizsgálatain A kommunizmus alatt Ritter alezredessel és Horák Vilmos őr­nagy levente főparancsnokkal a vörös ka­tonákat a szolnoki harcszintér helyett Hatvan felé irányították. Hitoktató: Pesity Imre ny. plébános. Ref. egyház. Lelkész : Perjéssy Károly. Középiskoláit Gyulafehérvárt, a theologiát Bpesten végezte. 1914 óta működik Ócsán, már ittléte alatt renováltatott a helybeli mű­emlék templom. Harctéri szolgálatot a mozgó­sítástól 1915 márciusáig teljesitett, mely után a helyi 150 ágyas vöröskereszt kórház vezetését vállalta. Sógora: Tóman Dezső hősi halált halt. Hitoktatónő: Szalkay Ilona. Izr. hitközség. Elnök : Reich Sándor. Kántor: Kasszovich Henrik.

Next

/
Thumbnails
Contents