Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - IX. Vidály-tár
390 389 BOLOND ISTÓK NAPTÁRA. A nemzeti színház lovászmestere. A nemzeti színháznak még lovászmestere is van, a ki nem hiszi — olvassa el az 1859-ki NÖvilág april 15-ki híreit, ott a 234. lapon megtalálja szóról szóra—hogy „Petróczky Ferencz a nemzeti színház lovászmestere, Carre lovardájában, múlt Kedden a magas iskolát lovagolta.— Ez tán első eset, hogy magyar ember a circusban fellépett!“ N. V. Midőn urambátyám e furcsaságot elolvasta, azt mondotta, hogy azt a betűszedőt kellene megbüntetni, a ki ily bakokat lő s a lovarda helyett színházat nyomtat. * * „Az élet balzsam feltalálva.“ Dr. Báthory hazánkfia Párisban oly szert talált fel, mely minden betegséget rögtön meggyógyít. 0 nem csudálkozik, hogy Mathusalem 969 esztendeig élt. H. F. Miként lehet a pert az alsó fórumon rögtön bevégezni? Egy hentes és egy özvegy asszony együtt perlekedtek a nélkül, hogy ismerték volna egymást! Az özvegy asszony a mint belépett, rögtön elövevé hatalmas fegyverét, s elkezdett csatarázni (ez any- nyit tesz magyarul, hogy a nyelve kerekét amúgy derekasan neki eresztette) igy ni: „Haja az úr! végezzenek gyorsan, nekem legkissebb dolgom is nagyobb annál, hogy itt áncsorogjak? (pedig még az ajtót se tette bé), hanem csak izibe végezzenek ! kUlö.uben úgy elmegyek mintha nem is láttak volna! az ily haszontalan dibdáb semmiségek nem is érdemlik hogy a dolgos ember sok időt vesztegessen.. ..stb.stb.— A biró már azon godolko- dott, hogy melyik hajdúval vezettesse ki a leghíresebb szájú kufárnét, kinek hatalmas nyelvét a többi collegánéi is illő- leg respectálták. Midőn az igénytelen Hentes előlép a háttérből és igy szól: mondok én egyet édes drága ifjasszony! soha se szaporítsuk a szót békéljünk ki! „Én az úrral békeljek ki? (mondá a menyecske felfortyauva). — Tudja mit? folytatá a hentes —maga özvegy, én pedig nötelen, úgy is rég keresek egy ügyes asszonyt, a ki meg nem ijed a maga árnyékától, az én mesterségemhez pedig éppen ilyen kell, én magát elveszem feleségül! — Az már más (feleié az asszony meg- juhászodva) ha nem mókázik, itt a kezem! S ezzel átalános mosolygás közt a per az alsó fórumon minden Ítélet nélkül bevégeztetett. (Ezen históriát az „Üstökös“ után adja a ,Hölgy futár*, de nem mondja meg, hogy honnét vette, én se mondom meg.) (Servus H. F.) Miért kell inni? Azért, mert az emberek barátságát leginkább inter pocula nyerhetni meg. Ha iszunk valakivel, bizalmat érzend irányunkban. Lélektanilag annyi igaz van is a dologban, hogy míg valaki józan — rejtegetheti titkát, de ha lecsipte magát, akkor többé nem ura szenvedélyének. B. Istók. „Fenszóval gondolkozni.“ Erdélyben egy fő úr csak azt az inast tartotta szolgálatában, a ki fenszóval gondolkozott. így tesz a H. F. újdandásza is, lásd H.F. 43. sz. 1859.f „Virág vasárnap a virágokat, a virágok a kertészegyletet juttatják eszünkbe.“ A Kertész-egylet után eszünkbe jut a Du- part, Dunapartról a gőzös, a gőzösről a császárfürdő, a császárfürdöben az étterem __az étteremről a rántott csirke. Már e z azután Virágvasárnapra való okos gondolat. (Beküldetett.) A fösvény és az angolsertés. T. István bácsi rettenetes takarékos ember vala. Lévén a házánál mindene bőven,... csak egy nyomorúsága volt t. i. „sertéseinek éktelen lármája miatt nem bírt alunni;“ hiában ment ki az ólhoz, hasztalan lármázott, hiában pálczázta őket...a lárma nem szűnt meg. így volt egész éjszaka. Nappal pedig a tyúkok kertjéből minden veteményét kikaparták , nem győzte hessegetni — kergetni őket.—Mindenkinek elpanaszlá ez©--
