Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - IX. Vidály-tár

390 389 BOLOND ISTÓK NAPTÁRA. A nemzeti színház lovászmestere. A nemzeti színháznak még lovász­mestere is van, a ki nem hiszi — ol­vassa el az 1859-ki NÖvilág april 15-ki híreit, ott a 234. lapon megtalálja szóról szóra—hogy „Petróczky Ferencz a nem­zeti színház lovászmestere, Carre lovardájában, múlt Kedden a magas isko­lát lovagolta.— Ez tán első eset, hogy magyar ember a circusban fellépett!“ N. V. Midőn urambátyám e furcsaságot el­olvasta, azt mondotta, hogy azt a betű­szedőt kellene megbüntetni, a ki ily ba­kokat lő s a lovarda helyett színházat nyomtat. * * „Az élet balzsam feltalálva.“ Dr. Báthory hazánkfia Párisban oly szert talált fel, mely minden betegséget rögtön meggyógyít. 0 nem csudálkozik, hogy Mathusalem 969 esztendeig élt. H. F. Miként lehet a pert az alsó fórumon rögtön bevégezni? Egy hentes és egy özvegy asszony együtt perlekedtek a nélkül, hogy ismer­ték volna egymást! Az özvegy asszony a mint belépett, rögtön elövevé hatalmas fegyverét, s elkezdett csatarázni (ez any- nyit tesz magyarul, hogy a nyelve kere­két amúgy derekasan neki eresztette) igy ni: „Haja az úr! végezzenek gyorsan, nekem legkissebb dolgom is nagyobb an­nál, hogy itt áncsorogjak? (pedig még az ajtót se tette bé), hanem csak izibe vé­gezzenek ! kUlö.uben úgy elmegyek mint­ha nem is láttak volna! az ily haszontalan dibdáb semmiségek nem is érdemlik hogy a dolgos ember sok időt vesztegessen.. ..stb.stb.— A biró már azon godolko- dott, hogy melyik hajdúval vezettesse ki a leghíresebb szájú kufárnét, kinek ha­talmas nyelvét a többi collegánéi is illő- leg respectálták. Midőn az igénytelen Hen­tes előlép a háttérből és igy szól: mon­dok én egyet édes drága ifjasszony! so­ha se szaporítsuk a szót békéljünk ki! „Én az úrral békeljek ki? (mondá a me­nyecske felfortyauva). — Tudja mit? folytatá a hentes —ma­ga özvegy, én pedig nötelen, úgy is rég keresek egy ügyes asszonyt, a ki meg nem ijed a maga árnyékától, az én mes­terségemhez pedig éppen ilyen kell, én magát elveszem feleségül! — Az már más (feleié az asszony meg- juhászodva) ha nem mókázik, itt a kezem! S ezzel átalános mosolygás közt a per az alsó fórumon minden Ítélet nélkül be­végeztetett. (Ezen históriát az „Üstökös“ után adja a ,Hölgy futár*, de nem mondja meg, hogy honnét vette, én se mondom meg.) (Servus H. F.) Miért kell inni? Azért, mert az emberek barátságát leg­inkább inter pocula nyerhetni meg. Ha iszunk valakivel, bizalmat érzend irá­nyunkban. Lélektanilag annyi igaz van is a dologban, hogy míg valaki józan — rejtegetheti titkát, de ha lecsipte magát, akkor többé nem ura szenvedélyének. B. Istók. „Fenszóval gondolkozni.“ Erdélyben egy fő úr csak azt az inast tartotta szolgálatában, a ki fenszóval gon­dolkozott. így tesz a H. F. újdandásza is, lásd H.F. 43. sz. 1859.f „Virág vasárnap a virágokat, a virágok a kertész­egyletet juttatják eszünkbe.“ A Kertész-egylet után eszünkbe jut a Du- part, Dunapartról a gőzös, a gőzösről a császárfürdő, a császárfürdöben az étte­rem __az étteremről a rántott csirke. Már e z azután Virágvasárnapra való okos gondolat. (Beküldetett.) A fösvény és az angolsertés. T. István bácsi rettenetes takarékos ember vala. Lévén a házánál mindene bőven,... csak egy nyomorúsága volt t. i. „sertéseinek éktelen lármája mi­att nem bírt alunni;“ hiában ment ki az ólhoz, hasztalan lármázott, hiában pálczázta őket...a lárma nem szűnt meg. így volt egész éjszaka. Nappal pedig a tyúkok kertjéből minden veteményét ki­kaparták , nem győzte hessegetni — ker­getni őket.—Mindenkinek elpanaszlá ez©--

Next

/
Thumbnails
Contents