Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - IX. Vidály-tár

391 392 Á KERESKEDŐ NE TARTSON JÓ BARÁTOT. rencsétlenségét, egyik sajnálta, másik ka- czagta, orvosságot senki se tudott. Egy­szer véletlenül a „Kolozsvári Közlönyéből olvassa: hogy az angolsertések nem lár­máznak, nem túrnak; a cohinchinai tyú­kok nem kaparnak; örömében majd ki­ugrott a bőréből. — Hallotta hogy Gyéresen P. úr ö nsga udvarában volnának efféle állatok. Fel- tarisnyáltatott magának, s útnak indult. Beérkezett Gy. Sz. Király városába, vélet­lenül találkozik Károly barátunkkal. Isten áldja kedves uramöcsém! nem tudná meg­mondani, miként láthatnám meg azokat a jóféle sertéseket, melyek nem lármáz­nak, nem túrnak, s azokat a tyúkokat, melyek nem kaparnak? Örömmel muta­tom meg őket.—Károly bévezette a róka czimü istálóba, ott van nehány afféle an­gol sertés, mely azért nem túr, mert elég máiét kap, a malaczok 7a évesek, lehet egyik egyik: egy-egy mázsás! — István bácsi nem tudott szólam a csu- dálat fogta el!... olyasmit még nem látott, hogy a sertés előtt máié heverjen és ne egyék! mert az ö sertése oly jó ápitussal van, ha bottal nem áll két cseléd a kas mellett — brachiummal is neki mennek a kas oldalának, nem egyszer sikerül be is rontaniok, hogy tartalmával megismerked­hessenek. Mikor csudálatából magához tért, kérdé— hogy mi lenne az ára egy pár hitvány malacznak? (NB. ö a malaczot ezen „hitvány“ prédikátumnélkül ki se bírta mondani); megmondák nékie, hogy 100 pfrtot ígértek párjáért de nem eladó! Majd elájult! ö 50 malaczáért se kapna ennyi pénzt. Elment a tyúkokhoz, ott is rámeresztő szemeit azokra a pulyka nagy­ságú kakasokra. Látott ott is kukoricza szemet a földön, a tyúkok pedig ülőnek vala a kakasülön nyúgalmasan, kaparást sehol se látott. Hát ilyen egy pár csirké­nek mi lenne az ára? 16pfrt, mondák nékie; mennyei atyám ne hagyj el! — nálunk 80 darabot is lehetne venni e rop­pant pénzen! De hát csakugyan soha se túrnak ezek a sertések, s ezek a gatyás tyúkok nem kaparnak? kérdé Károly tói. Károly azt felelte nékie: hogy a parasztember se szo­kott dolgozni, ha van mit ennie; annak a sertésnek is van annyi esze, hogy nem túr, midőn előtte a kész étel, miért is fá­rasztaná magát az a sertés? az a tyúk miért kapar­na? hajói van lakva? sha még az ételből is mindég van előtte bőven. — István bácsi egy szót 36 szó­lott... elment haza!— S ezen órától fogva a serté­seit. tyúkjait jól tartotta. Asertések elnémultak, nem túrtak, a tyúkok pedig nem kapartak. Istvánbáesi pedig alhatott jó izüen. — Sertései szép növekedésnek indultak, rövid idő múlva két­szeres értékük leve, egy év múlva még a saját mala­czárói se mondhatta e prédikátumot „hitváay m alacz.“ — Már most elhiszi: hogy a sertés esztendeje a szúszékban van B. IS1ÓK.---------------­A k ereskedő ne tartson jó barátot Kontóra ne adj a te jó barátodnak, hanem idegennek, a kik neked megfizetnek. Mózes V. könyv. XXIII. Rész 19. 20. vers. I. Bezárták a kereskedő bolt-ját,mert fizetni nem tudott 1500 forintot. Az emberek kaczagták a dolgot. Oh, nagyon kac'zagni való dolog is az, midőn valakinek a kereset forrása bezá­ródik ! Bár merre fordul akkor a szegéoy kereskedő... az emberek rá se néznek, azt mondják, hogy „megbukott.“ A bukottat nem sajnálja senki. Sajnálni csak a gazdagot szokták, ki ha a kis ujját szúrja is meg egy gom­bostövei, akad elég sajnálója, míg a sze­gény - ha a lábát töri is el, csak egyedül ö érzi azt....... De lássuk, miért bukott meg ez a be­csületes jó lelkű kereskedő? a ki minden embernek hitelezett... azt gondolván: hogy minden ember jó ember, és a maga ide­jére (t. i. midőn ö tölle is kérendik a por­téka árát) megfizetnek—hiszen az em­berek oly jók voltak hozzá— mind nála vásároltak.... contóra! Valának pedig az emberek nékie na­gyon jó barátjai, az urak pedig jó aka­rói, miért ö átallotta is megszólítani őket: ,hogy fizetnék meg azt a kis kontót, mert nékie is fizető napja van.... s mert 8 nap múlva jönnek a kérlelhetlen szigorú hi­telezők ... kik a portékát adták nékie.... és a fizetésre felszólítják, mit ha nem telyesithet.... meggyalázzák... bezárják a boltját/ És a hitelezőknek igazuk van! mert nékiek is fizetési napjuk van, s ha nem pontosok... elbuknak, az ö boltjukat is bézárják........ „Pontosság minden gépe­

Next

/
Thumbnails
Contents