Girókuti Képes naptára 1860

Girókuti képes naptára 1860. évre - V. Lovászat, vadászat, mulatságok, szorakozások

303 A THEORIA ÉS PRAXIS. 304 is a legvénebbek löhetök; a gyakorlott vadász szeme ezt megismeri. E hónapban lőni lehet a vaddisznó­kat , him özeket, pekazineket és foglyo­kat. A rókának bőre már e hó közepén túl használható.— NOVEMBER. A hajtó-vadászatok hónapja. Az öze­ken kívül mindenféle vad lőhető.— DECEMBER. A dámvad párzani kezd. „A theoria és praxis.“ (Nem magyar történet). Girókutitól. L..ben tudtára esett a fővadász mesternek—hogy az erdőbe egy özecske érkezett, mely nevezetes hírre az egész várost mozgásba tette; még a professor urakat is meghívta—a ritka mulatságra. Felkészültek annak okáért és kettős pá­pa—szemet tevének az orrokra a tudós urak, hogy annál komolyabb pofát vág­hassanak a dolgokhoz __ Elment velők do ctor Christián Friedericus Hyeronimus Fuchsenbüttelbergel—is—lévén ö az ele­mi természettannak rendetlen tanára; mi­nek okáért rögtön rá is fordított a ma- nuálissában az paginára melyen megva­gy on írva, hogy az az „őz“ miféle ál­lat,—mellyet ö még életében még ugyan soha se láthatott,—hanem a tudós ember úgy is tud mindent—ha soha se látta is.— A mint olvasni kezdett volna — társai már a kocsin ültek, s nevén kiáltották— ő azonban készületlenül útnak indulni nem akarván előbb elolvasta az őzről szólló paragráfnst — t. i. hogy az őz na­gyobb egy borjúnál, a füle hosszú, — a farka kurta s feláll, szőre szürke.— Ez­zel a mánuálist a zsebébe tette. Elég lesz ennyi is belőle, a többit a zöld erdőben is elolvashatja. Felültek a kocsiba — s elérkeztek az erdő szélére.— A vadá­szatoknál szokás a puskásokat classifi- kálni, úgy hogy — a jó lövőket — me- szebb s oly helyekre teszik—hol a vad fordulni szokott, a dilettáns puskásokat pedig oly helyre állítják —hol madarat is ritkán láthatnak .......A kürtöket meg­fúrták .. a hajtás rég foly. A tudós tanár úr már unta magát— semmit se látott, csak az vigasztalta, hogy a háztól nem messze állították. Újból elővette manua- lissát... a mint bele néz... valami zö­rejt hall!... (még a méhkas kalap is le­készült a fej éröl úgy megijedt)—egy nagy- fülü—szürke állat jött feléje.......egye­ne sen nékie, ijedtében a puskához ka­pott, s az véletlenül elsült—s a szörnye­teg ott hevert véreben__a tanártól 2 lép ésre. A tanár úr ijedtében pápa szemét is elvesztette, iszonyúan lármázni kezdett, a vivátot addig ordítozta, míg einem re­kedt ... S míg a vadászok oda érkeztek elővette a manuálist... A „nagy füleket“ megkapta, az egyik be volt hasítva, a farka... kurta de nem felálló....... ez ri tkaság— ezt ismét a fakultással kö­zölni kell, mely határozand róla — hogy az őznek holta után fel áll e a farka ?__ A szőre „szürke“ — szürke!... „A kör­me hasadt“ — nézi... — csak az egyik van behasadva, a másik három „ke­rek-köröm“ ez ismét uj természet csu­dája.... már örvend hogy fog ö ezen uj csudáról írni egy 100 árkusos disszertá- cziót — mint egy másik tudós attyafia irt a „Zab növéséről“ két újnyi vas­tag könyvet... *) Végre az Oberförster úr is oda érkezett... de ő nem kacza- gott, hanem a szekérmentén kezdte a dolgot s a maga anya nyelvén e szava­kat mondá „Herrrr Dr! mein Ézel koszt 15 thaler!U dasz müsszen szé mir be- czahlen!!!!“ % m (A meglőtt vadnak valóságos portréja photographia után). *) Nem tréfa! kapható Stein János könyv­kereskedésében Kolozsv&rtt. Ara 1*4 ezüst tallér. ■ —

Next

/
Thumbnails
Contents