Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - III. Gazdászat
231 KONYHÁSZAT. 232 böl mártás készül, melylyel a felapritott nyelv, szépen leöntetik. Jó még ökölnagy- ságu szalonnás galuskát is adni mellé, mert a galuskának a csehek és németek nem ellenségei. Ezen étel mellé lehet egy kevés kerti bort is az asztalra tenni. V. Ha török vendégünk érkezik, annak a kedves étele a „Pilaw.“) Ez semmi egyéb— mint juh-hús ris- kásával, — zsir helyett fagyával leöntve. (Jó étvágyat kívánok hozzá!) Ha valaki nem szeretné a fagyut — libazsírt vagy fáin hájzsirt is használhat helyette. A juhhús helyett vehet lúd aprólékot, a riská- sa helyett málékását,— ez egyre megy ki. Jól megjegyezén, hogy abban az időben, míg a kása fő — egy szerelmes szót se kell mondani a gazdasszonynak. különben megkozmásodik. Az okát még a természet tüdősök nem találták ki. VI. Ha pedig a mi fajtánk érkezik, megérkezte után 5 minutával szép kis leány sütötte palacsintával kínáljuk meg, azután pedig kürtös-kalácscsal és kol ozs- vári ,világhirü‘ töltött káposztával. — De miért per excellentiam „kolozsvári töltött káposzta?— Egy kis figyelmet kérek s elmondom: — Azért, mert oly jó izü töltött káposztát csakis Kolozsvártt készítenek. A kolozsvári töltött káposzta készítés módja kővetkező: Legelsőben is a besózásánál kezdjük, mert ettől függ az a kellemes ize, minőt bármi mesterkeléssel megadni nem lehet. Ugyanis a káposztát nem kell bégya- lulni, hanem öszszel midőn levágtuk — egy pár napig fonyadni hagyjuk, s miután a külső leveleitől szépen megtisztogattuk - kifenekeit hordóba rakjuk, közé kapiott, birsalma szeleteket és nyirfaágat teszünk, midőn e megvan, akkor sósvlz- zel fel kell tölteni, ez meglévén, béfene- kelni. A hordókat jó melegen tartott pinezékbe tenni,s minden héten meghengerget* ni. Karácsonfelé midőn használni akarjuk, egy hordót kibontunk, abból egy pár fő káposztát kiveszünk, azt minden torzsájától s inaitól megtakarítván, úgy vagdaljuk vékony laska (Magyarhonban = metélt) módra, azután tesszük a fazékba, közé jó kövér marhahúst, az orjából, és jó kövér sertéshúst s tölteléket s vagy két darab avast (múlt évi szalonnát) tevén— rétegenként, ismét káposztát, és illő mennyiségű magyar borsot, azután levet tölteni rá. Fövés közben le kell habozni mint a jó levest. Midőn megfőtt, a tüztöl kissé félre húzni. Midőn a levest az asztalra adják, a káposztát ismét a tűzhöz közelebb tenni. Végre midőn betálalni akarjuk, a káposztáját külön rakjuk, a levét is külön töltvén a húsát szépen szeletekre kell metélni. Ez meglevén legelőször a tálba a káposzta tétetik szép domboruan a közepére, azután a hússal és töltelékkel szépen béboritjuk, ez meglévén, egy pár kanálnyi levet különveszünk, és tejfellel egybehabarunk. (Liszt vagy rántást nem kell hozzá tenni). — Legelőször a léből töltünk reá annyit a mennyi szükséges, azután leöntjük ezen habarékkal, végre midőn ez is megvan— béfejezésül nyers téjfellel kell húsát — mindenét leönteni. — így az asztalra lehet adni. VII. Girókuti javított töltött káposztája, (melyet bármely elkényesztetett gyomor könnyen megemészthet.) Az erdélyi módra hesózott káposzta- föt az inaitól a mennyire lehet megszabadítván, a lapuját (levelét) szépen finom laskaszerüleg (metélt) megvagdaljuk, azután 3-szor friss tiszta vízben kimossuk — marhahússal és egy fél (tömött) vagy töltött libával és friss sertéshússal s a töltelékkel együtt a tűzhöz tesszük főni, feltöltvén húslével. Midőn jól megfőtt, — a tüztöl kissé elvonatik, a levét le kell szűrni, mely lébe annyi tisztított borbö olvasz- tatik fel, a míg Ízlésünk (Ínyünk) szerint megsavanyodott, azután e levet reátölt- jük, s ismét főni hagyjuk a betálalásig. A tálalása a szokott módszerint történvén. Betálaláskor téjfellel leöntetik.
