Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - I. Irodalom és müvészet
137 138 SZÉP, JÓ ÉS HASZNOS KÖNYVEK. Ekkor a regénynek vége. Pedig csak ezután kezdene érdekes lenni azt mondják a kis gatyás gálám- bocskák: szeretnék tudni, hogy ezután már mi történik“? Minthogy én házasulandó ifjú legény vagyok, és ezen szeretetre méltó naiv- ságot modem kis-leánykáinkban igen becsülöm, tehát egy példácskában megsúgom nékiek: hogy azután mi következik:... — A rózsa (a virágok e bájos királynéja) ifjuélte tavaszán zöld lombjai közül elragadó szépségű bimbót fejt ki, s e gyönge bimbócska... a nap éltető sugarainak kitárja az ö szűz kelyheeskéjét, mely elragadó kéj illattal tölti el a leget, melyet a játszi szellöcskék csókdosva kapkodnak s visznek el ismeretlen tájak ligeteibe: s e bűvös bájos illatár döngi- csélÖ méhecskék és tarka ledér pillangók seregét csábítja oda—hogy zománczos szűz arczárói csókdossák le az ambra illatot, melynek elragadó kéj-mámorától báj- szender lepi meg a halandót... hogy élvezze itt ez árva földön a mennyországot. Eddig tart a regény. Eddig van az életnek mámor szaka. Ez után jö a való. A szép rózsa midőn elveszté zomán- czát, leveleit lehullatja, méhek és lepkék csókdosó serege elpártol...tova szállnak, s más ifjú virágot keresnek fel---------—s a rózsa tulajdonosának emlékül marad a „kóró“ meg a ,tövis.‘ Szomorú kilátás... a házas életre!!.... —Ezért kedveskéirn! a sok haszontalan regény olvasás helyett... egykisgazdasz- szonyságot és más életbe vágó hasznos házi dolgokat tanuljanak__hogy a ,kórón‘ és ,tövisen‘ is légyen valami, mely előtt a férfisereg kénytelen légyen meghajolni. * * * 2 A históriai regénynek czélja: hazai történelmünkből valamely megható, bazafiui, követésre méltó jelenetet az élönemzedék emlékébe hozni, miszerint az ősök dicső tettei, az unokákat lelkesítse. Az ily tetteket megénekelték régentén hősies pattogós versekben, de minekutána a jelenkor fiai csak a kellemes olvasmányt szeretik, azért az iró, kinek másik czélja az: hogy müve mentői inkább terjedjen... müvét a szerelem bűvös öltönyével felöltözteti... s igy nemcsak a férfiú sereg, hanem nőink is olvassák, kik közül azon piperét vadászó örökös gálát tartó házitulipántjainknak éppenségesen nem árt, ha látják ős anyáinkat, hogy milyenek voltak éltök rózsás tavaszán, s mint őseink szemérmes házi boldogságuk angyalai, miként tárták fenn a szűzies erény zománczát—még éltes korukban is... Az ily históriai regények a nemzetnek megbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak — Ilyenek: 1) KORNIS ILONA történeti regény 5 kötetben, szép lelkű költőnk Dózsa Dánielt öl. Heckenast Gusztáv sajátja. Ara 5 fr.— Hogy Heckenast úr a íegmagasb árt (minőt tőle valaha magyar iró kapott) sem sajnálta e mű tulajdonosi joga megszerezhetéseért a szerzőnek ajánlani, mutatja, hogy mekkora becsűnek tartotta e müvet. — A 16-ik század utolsó éve, egy ré- mületes korszakát nyitja meg Erdély történetének. Ekkor vették kezdetöket azon véres polgár háborúk, melyeknek örvéuyébe a könyelmü Báthori Zsigmond sodorta a szerencsétlen hazát. A nemzet fiai összeveszve czél nélkül gyilkolák egymást. A fejedelem ingatagsága most a pártok játékainak engedett szabad tért, majd a magyar király irányában esküszegésre kényszeritette a nemzetet. Despotismusa felforgatta az országot törvényes állásából, miután a pártok cserélgetésében ki- fáradott — elcserélte magát az országot Opoliáért és Ratiborért Rudolf császárral. De megbánva e bellérletet (székely szó—trafik) felmondott a cserével, ott hagyva a lierczegségeket, visszajött Erdélybe. Báthori Zsigmond visszatérte Erdélyt a legnagyobb zavarokba ejtette. Azon egyezményt az országgyűlés is elfogadta, s igy független állásból átlépett a magyar király szüzerénitása alá, s véd- ura iránti hűségét esküvel is biztositá.
