Girókuti Képes naptára 1860
Girókuti képes naptára 1860. évre - I. Irodalom és müvészet
139 140 szép. jó és hasznos könyvek. így midőn Báthori visszatért a fejedelmi pálczát kezébe ragadván, az országot a már letett hüségeskti megszegésére kényszerité. E lépés által a leghatalmasabb szomszédos dynastia elébe dobatott a harcz kesztyűje“ stb. stb. De hagyuk el c sötét képet s keressünk fel e jeles műben szebb helyeket, melyek a fölemelkedett léleknek is táplálékul szolgálnak. Lássunk egy „TORNA“ játék leirását 186. lap.... haladott most az egész ország dísze Gyula-Fej érvár felé. Azon gyönyörű vidék hol annyi polgári vérontások, annyi viharos hadjáratok szomorú és hősies emléke lebeg, olyan mint a szép Nil mente. A nyílt térségü völgy, a hömpölygő Maros habjaival, a nektárt termő ,Ilegy- alja* elnézhetlen sokaságu szölöindáival, a kelet-nyugoti komor bérez lánczozatok köszirtes havasok, az égre meredő kecs- kekö a hegyek alján, az elleni völgyben elterülő falvak karcsú tornyaikkal, hom- lokzatos templomaikkal, a Maros partjaira fekvő fűz és tölgy berkek, s tova tova Szent Imre, a Kenyérmező tere, az óriás diadalmak szinterei, melyekre a magyar most is büszkén és lelkesülve néz: mind, mind kedves tárgyai a kilátásnak és az emlékezetnek. Mindenfelölröl délezeg lovagok, csillogó nyeregszerekkel, czafrangokkal, vértesen , sisakosán, gazdagon aranyozott nemzeti fényruhában; angyalarczu hölgyek, előkelő urak akkor divatos kétfö- delü hintókban, csatlósokkal, fellajtárok- kal, délezeg fogatokkal; bámész nép. székelyek, oláhok, szászok, napokra számított élelem podgyászokkal hullámzottak Fej érvár felé. Maga a város fényesebb- vidorabnak nézett ki, mint volt főképp azon idő alatt, hogy Báthory Zsigmond Erdélyt elhagyta volt. A szekerek ezrei hordták a homokot a küzdtérre .......Nagyszerű lovag, gyalog és b írók viadalokra volt kilátás. A fejedelem azon fényes lovagjátékok utójeleneteit akarta itt eljátszani, melyek ezen évezred elejétől a 16-ik századig, előbb az araboknál, móroknál, később a frankoknál; németeknél, elvégre egész Európában oly nagy divatba jöttek, s mely szokással annyi nemes érzés és tett, annyi gyöngédség, ildom, figyelem s szabadsá- szeretet, nemes dicsvágy s magasabb irányú férfiasság konosult Európa népei között. Dicső lovagkor! férfiak nagysága! hölgyek dicsősége! Mily szent volt akkor az adott szó, mily hőn védett kincs a férfi becsület, s mily sérthetlen s mennyire jutalmazott a hölgyvilág erénye, tisztasága.... Oh! miért nem élhettünk akkor? Regényünk korában az emberiség ezen legnemesb intézkedése már kihalt Ős erkölcseivel együtt. Az ágyuk, puskák ho- nosultával elenyészett a személyes erő előnye, s az eddigi hadviselések minden regényességei. Elenyésztek a lovagias szertartások, a magas fogadások, az egyéni szabadság. A lőpor, golyó s a 16-ik század eltemetett mindent, mi regényes ábrándosán szent vala. Ez adta kezdetét a mi civilizátiónk- nak, mely vallásos és politikai fanatismu- sok közt, egy sereg anyagi fényt, s annyi bűnt honosított meg a világon, fölcserélte a Leonidási erényeket haszonleséssel; a politikai életbeni egyenességet, férfias bátorságot: a machiavellismus fondorkodá- saival; az erkölcsöt az üzérkedéssel; az érzelem politikát a speculativ politikával, mely eladta pénzért, adóért a talentumot és szabadságot, s a börzékre... nehány zsidóra ruházta utoljára a világuralmat stb. E ritka jelességü történelmi tudománynyal Írott mű — gyöngyeit leimi — naptáram szűk körét meghaladná... azért kénytelen vagyok megválni e kedves vonzó mű további ismertetésétől ........ Csak annyit mondo k m. tisztelt olvasóimnak, hogy sok élvet nélkülöz, a ki nem olvassa. 2. SAPHIRA. Történeti regény (Erdély múltjából), irta Halmágyi Sándor, 3 részben. A szerző sajátja. Bizományosai: Pesten Ráth Mór, Kolozsvárit Stein János könyvárusok. Ára 2 fr. 60 kr. új p. E mű, melylyel magasztos szellemű ifjú szerzője a világot meglepte, gr. Lázár Kálmán barátjának van ajánlva. Ha meg akarsz valakit ösmemi: nézd meg
