Frankper, 1926. május-október
1926-05-26 [1190]
Minden adat ellene mond -tehát annak, mintha ez a munka hivatalos munkának lett volna tekinthető. Pusztán az a körülmény, hogy az intézet vezetősége tudott rőla, egymagában ilyen következtetés imxmzLEdinám levonására nem elégséges, legkeyésbbé a körülményekkel ismerős Gerő Lászlő szemében. Azt adta,továbbá elő G 0 ro, hogy ő alantasainak parancsot adott. A Térképészeti Intézet alkalmazottainak vallomásából ez nem állapitható ineg. Virágh szerint ő Nádosy nevéről hallott, mint aki az akciót ellenőrzi. Gerő nem mondotta neki, hog-y a kormány tudtával történik a munka. Parraghnak azt mondotta, hogy az intézet vezetősége is tud a dologról. Haálának azt mondta, hogy fontos nemzeti cél a frankok utánzása, a háttérben Windischgraetz és Nádosy állanak. Hampel szerint Gerő határozott formában parancsot nem adott, csak azt mondotta, elvárja tőle, hogy mint hazafi, teljesiti ezt a munkát. Scharf emlitetto neki, hogy a munkálatoInról az intézet vezetősége is tud. • Ágostonnak Scharf mondotta, nem volna-e ideje ebben a munkában résztvenni. Igenlő válaszára Gerőhöz utasitotta, aki kijelentette előtte, hogy a haza erdeke kívánja, hogy ezt megtegyék és az intézet vezetősége is tud róla. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a vádlottak Gerőtől nem parancsot kaptak. Parancsra teljesített hivatalos munkát nem finanszírozhatott, és nem ellenőrizhetett VÖ3H na Windischgraetz herceg. Az intézet vezetősége a parancsra teljesített munkát nemcsak tudomásul vette, de azt maga is végeztette volna. Parancsra teljesítendő munkánál nem kell hazafias célt és hazafias kötelességet emlegetni, mert azt enélkül is köteles mindenki elvégezni. Igaz, hogy a frankhamisitási munkák £m^m2*mxűa±ait± folyama alatt egy izben Kurz jelenlétében Gerő kihirdetett az alkalmazottak -előtt egy hivatalos rendelkezést, mely arra hivta fel őket, hogy egyik a másik munkája iránt ne érdeklődjék, ne kíváncsiskodj élu Azonban^e rendelkezés alapját és jogosultságát valamennyien megtalálhatták és ffelismerhették abban az előttük általánosan tudott körülményben, hogy a Térképészeti Intézetben gyakran végeztek holönböző olyan munkálatokat, amelyeket még az illető munkában részt nem vevő alkalmazottak előtt is titokban igyekeztek tartani. A frankhamisítás tartama alatt adott ilyen utasításból tehát nem következtethettek arra, hogy az egyenesen erre a munkálatra vonatkozik, aminthogy a valóságban nem is vonatkozott arra. Mindezekhez képest sem Gerő, sem^ a többi alkalmazott alaposan nem állithatja^azt, hogy cselekményükből hiányzott a büntetőjogi értekemben vett szándékosság, nem védekezhetnek peoig ezhel sikeresen, mert nyilvánvaló^ hogy valamennyien tisztában voltak cselekményük jogellenes és törvénybeütköző voltával és azt ennek tudatában mégis kényszerítő szükség nélkül követték el.
