Frankper, 1926. május-október

1926-05-22 [1190]

f B1U u U i.bU . . UUCILI uj l oja meg u.juej_ IUAUIVJ uiuuiv a. xuüai^j'aiüao, Dr. Lázár Andor, Baross Gábor védője, terjeszti elő védence védelmét . Kifejti, hogy az egész ország szive együtt dobog azokkal, akik itt a teremben vannak és akik fájqszivvel éltékát u$ra az ország tragédiáját. Mindazok, akik ebben az"ügyben valami"szerepet vállaltak, csak arra törekedtek, hogy viselkedésük méltó legyen auoz az ügyhöz, amely bármilyen szerencsétlen,bizonyára nemes volt, A vadbeszed is megőrizte ezt a méltóságot, csak egy helyen veszítette el az objektivitást és a méltóságot , amikor Baross Gábor szerepéről szól, amitor olyan erkölcsi szempontokból tette birálat tárgyává Baross cselekedetét, .am.-ly jobban fájt, minden vádnál, amely a büntetőtörvénykönyvben van, Ez nem közönséges bűnügy, ahol jelentéktelen csavargók védekeznek. Ez férfiak ügye, akik nemcsak a büntetötörvénykönyy paragrafusai ellen védekeznek, kanom védik azt a mocsoktalan tisztaságot,amelyet egész életükben idáig mégőriztek. A közvád azt mondja, hogy Baross Gábor ^barátai csalfa megkerülésével elárulta az ügyet,ugy, hogy a kecske jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. Ez nem igy van. Aki mélyebben belvlát a dolgokba, annak arra a^meggyőződésre kell jutnia, hogy az volt az egyedül helyes és lehetséges, amit Baross Gábor tett. Windischgraetzet nem lőhetett lebeszélni. Ó, amint a vád képviselője is mondotta, meghallgatott tanácsadókat, de nem hallgatott rájuk, ü a délibábok hercege, aki álmait meg akarta valósitani. Még a miniszterelnök levele után sem sikerült a megakadályozás, annálkevésbbé sikerülhetett ez belülről,jBaross Gábor részéről*. Az értesités módját is kifogásolták. Ezzel^kapcsolatban elmondr; ja,^hogy november 17-én volt a TESZ—nek az a gyűlése, amelyen Albrecht királyi herceget az egyesület kormányzójává és Baross Gábort elnökké választották. Akkor rettenetes parlamenti és sajtóhadjárat keletkezett Albrecht-puccs ürügye alatt. Ebben az időben a szövetség elnöksége Baross Gáborral az élén kert audienciát a miniszterelnöktol és itt meg lett volna a mód rá és meg volt a szándék, hogy ezzel kapcsolatban érintkezésbe tudjon lépni Baross a miniszterelnökkel. Egyébként ez'nem volt lehetséges, mert hiszen hallottuk, hogy a miniszterelnök titkárának olyan hatalma van, hogy azt, aki meg nem mondja jövetele célját, hónapokig elzárja a miniszterelnöktől* Megmondhatta-e Baross az ilyen jövetel celjat? Érintkezésbe léphetett-e a miniszterelnökkel valaki, ha csak u^y nem tudott hozzájutni a miniszterelnökhöz,*mint Kozma Miklós, .Tehát az a mód, ahogy