Frankper, 1926. május-október

1926-05-22 [1190]

a/x. j-:7.cu. üiüjuö <c<o. £• r a 11 LÍ p e r . .j-xcip. Utána dr. Gonda Henrik mondotta ol védőbeszédet Schwetz Tibor vádlott védolmébejj.. A végzetes eltévelyedésnek, mely a frankhamisitáshoz vezetett - mondotta - egyik fő inditó okát a trianoni szerződésben, különösen abban a tényben látja, hegy még e szerződős végrehajtása során is kétféle mértékkel nernek.^Csak természetes, hogy nem- szűnhetett meg teljesen a háború ideológiája nálunk, ahol a békekötés őta csak fokozódott az ellenünk vivott politikai és gazdasági harc ereje. A háborús gondolatvilágot nálunk állandóan ébren tartja szomszédaink magatartása, sot szitja egy rendszeres propaganda, amely Trianon mellett második tényezője annak, hogy akadnak hazafias 5rzésü kifogástXalan emberek, akik ilyen akció szolgáltába szegődnek. Csak írörnmel lehetne üdvözölni, ha irredenta célokra egyesületek és szervezetek ilaloiluak, a baj sajnos ctt van, hogy ezeknek az egy e sülét éknek egy része i vezetők szül: látóköre és a résztvevők fegyelmezettlensége miatt egyenesen veszélyezteti azt a célt, amelyet szolgálnia kellene. Tehetségtelen kezdők rávetik magukat a külpolitikára s hangos szóval becsmérlik azokat, akik alkotmányunk szerint hivatottak az ügyek vitelére. A ' kalandorpölitikának íllandóan az a vesszőparipája, hogy azonnal a cselekvés terére kell lépnünk, aert az ország mai állapotában nem életképes, tehát nincs mit vesziteni ős sietni kell. Ezzel szemben az a valóság, hogy bár az országnak kétharmad részét elvesztettül:, még nagyon sok vesziteni valónk van, mert ami megmaradt, \z fekvésénél, talajának termékenységénői s népességének magyar nemzeti óriásénál fogva kétségtelenül a legnagyobb kincs. Nem szabad lebecsülni' az ilszakitott területek magyarságának ellenálló képességét sem. Utalt Zadravecz ;ábori püspökre, Pallavicini Györgyre és Teleki Pálra, akik régóta tudták, íogy milyen akció van folyamatban s noha a részvételtől visszavonultak, nem r

olt bátorságuk és lelkierejük, hogy feljelentést tegyenek, vagy csak porlaíenti felszólalással nyilvánosságra hozzák. Urbanits nemzetgyűlési képviselő ;s mások mind denunciálásuak tekintették volna a feljelentés megtételét. Csak igy ember volt, aki a tisztánlátás biztosságával mondotta ki, hogy nemcsak i hamisitást mint eszközt helytelenítette, de elitélte és elitéli magát a íélt is. Ez a férfi Bethlen István gróf miniszterelnök volt. Honnan ez az Jllentmondás, előtte talán nem szentek az.irredenta célok? A válasz egyszerű, íethlen István s azok a kevesek, akik megértik lnüpolitikai koncepcióját, ;udják nagyon jól, hogy a pénz és az ágyú az utolsó fegyver, amelyhez nyúlniuk szabad, mert e téren vagyunk a leggyengébbek. Szomszédainkkal szemben i mi legnagyobb erőnk épen igazságunkban rejlik s nem szabad lebecsülni a lemzetközi életben sem az igazságnak az erejét. Nem szabad lebecsulnx azoi^t it inponderábiliákat, amelyeknek figy&men kivül hagyása a világháború aiaxt ;gyszer már oly súlyosan megbosszulta magát.