Frankper, 1926. május-október

1926-05-22 [1190]

a/x. j-:7.cu. üiüjuö <c<o. £• r a 11 LÍ p e r . .j-xcip. Utána dr. Gonda Henrik mondotta ol védőbeszédet Schwetz Tibor vád­lott védolmébejj.. A végzetes eltévelyedésnek, mely a frankhamisitáshoz vezetett - mon­dotta - egyik fő inditó okát a trianoni szerződésben, különösen abban a tényben látja, hegy még e szerződős végrehajtása során is kétféle mértékkel nernek.^Csak természetes, hogy nem- szűnhetett meg teljesen a háború ideoló­giája nálunk, ahol a békekötés őta csak fokozódott az ellenünk vivott poli­tikai és gazdasági harc ereje. A háborús gondolatvilágot nálunk állandóan ébren tartja szomszédaink magatartása, sot szitja egy rendszeres propa­ganda, amely Trianon mellett második tényezője annak, hogy akadnak hazafias 5rzésü kifogástXalan emberek, akik ilyen akció szolgáltába szegődnek. Csak írörnmel lehetne üdvözölni, ha irredenta célokra egyesületek és szervezetek ilaloiluak, a baj sajnos ctt van, hogy ezeknek az egy e sülét éknek egy része i vezetők szül: látóköre és a résztvevők fegyelmezettlensége miatt egyenesen veszélyezteti azt a célt, amelyet szolgálnia kellene. Tehetségtelen kezdők rávetik magukat a külpolitikára s hangos szóval becsmérlik azokat, akik al­kotmányunk szerint hivatottak az ügyek vitelére. A ' kalandorpölitikának íllandóan az a vesszőparipája, hogy azonnal a cselekvés terére kell lépnünk, aert az ország mai állapotában nem életképes, tehát nincs mit vesziteni ős sietni kell. Ezzel szemben az a valóság, hogy bár az országnak kétharmad ré­szét elvesztettül:, még nagyon sok vesziteni valónk van, mert ami megmaradt, \z fekvésénél, talajának termékenységénői s népességének magyar nemzeti ór­iásénál fogva kétségtelenül a legnagyobb kincs. Nem szabad lebecsülni' az ilszakitott területek magyarságának ellenálló képességét sem. Utalt Zadravecz ;ábori püspökre, Pallavicini Györgyre és Teleki Pálra, akik régóta tudták, íogy milyen akció van folyamatban s noha a részvételtől visszavonultak, nem r olt bátorságuk és lelkierejük, hogy feljelentést tegyenek, vagy csak porla­íenti felszólalással nyilvánosságra hozzák. Urbanits nemzetgyűlési képviselő ;s mások mind denunciálásuak tekintették volna a feljelentés megtételét. Csak igy ember volt, aki a tisztánlátás biztosságával mondotta ki, hogy nemcsak i hamisitást mint eszközt helytelenítette, de elitélte és elitéli magát a íélt is. Ez a férfi Bethlen István gróf miniszterelnök volt. Honnan ez az Jllentmondás, előtte talán nem szentek az.irredenta célok? A válasz egyszerű, íethlen István s azok a kevesek, akik megértik lnüpolitikai koncepcióját, ;udják nagyon jól, hogy a pénz és az ágyú az utolsó fegyver, amelyhez nyúl­niuk szabad, mert e téren vagyunk a leggyengébbek. Szomszédainkkal szemben i mi legnagyobb erőnk épen igazságunkban rejlik s nem szabad lebecsülni a lemzetközi életben sem az igazságnak az erejét. Nem szabad lebecsulnx azoi^t it inponderábiliákat, amelyeknek figy&men kivül hagyása a világháború aiaxt ;gyszer már oly súlyosan megbosszulta magát.

Next

/
Thumbnails
Contents