Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 8. 1977. (Budapest, 1977)

Fragm. Min. et Pal. 8. 1977. Plagioklász ikertörvény vizsgálatok hazai neogén andezitekben VINCZÉNÉ SZEBERÉNYI Helga Természettudományi Múzeum Ásványtára, Budapest ABSTRACT: The twin laws of plagioclase phenocrysts originating in andesitic rocks from various locations in Hungary have been determined by U-stage method. The frequencies of the twin laws are given in Figs. 1-5. It was attempted to explain the cause of occurrence of the rare and special twin laws, namely the Baveno, Visegrád and the Börzsöny ones, (their right and left forms), the last two were first described in Hungary. A nemzetközi szakirodalomból több évtizede ismertek azok a törekvések, amelyek a kőzetekben előforduló plagioklász ikerkristályok tulajdonságainak elemzése alapján próbálnak adatokat szolgáltatni a keletkezési körülmények tisztázásához. A plagioklász kristályokban az optikai indikatrixnak a kristálytani irányokhoz viszonyított helyzete a kémiai összetételtől, vagyis az albit-anortit molekulaaránytól függ. A központi probléma tehát ennek pontos meghatározása. Az úgynevezett klasszikus módszerek, amelyeknél az anortit tartalom meghatározása a vékonycsiszolatban csupán polarizációs mikroszkóppal történik (szimmetrikus kioltás mérése az (OlO) laphoz stb.) általában 10%-os pontatlanságot eredményeznek. A kőzetalkotó plagioklas zok optikai tulajdonságainak meghatározására a Fjodorov asztallal történő mérések a legalkalmasabbak. A modern műszeres meghatározások alkalmazása óta bebizonyosodott, hogy azok az optikai mérések, amelyek megfelelő pontosságú Fjodorov asztallal történtek, közel azonos eredményhez vezettek, mint ugyanazon az anyagon végzett pl. röntgen-mikroszondás meghatározások. (Ed. WENK, - H. SCHWANDER, - H. R. WENK 1965) Az ikerképződés a plagioklaszokra annyira jellemző tulajdonság, hogy csak igen ritkán találhatók nem ikresedett egyedek. Ezeknek egy része is csak látszólag nem ikerkristály, ugyanis, ha a csiszolatban a metszet az ikersikkal párhuzamos, akkor nem látszik ikerképződménynek. A plagioklászok optikai orientációjának meghatározásánál az ikertörvények kitüntetetten fontos szerepet játszanak, hiszen legtöbbször az ikerelemek az egyedül mértékadó kristálytani irányok, melyekhez az indikatrix helyzetét viszonyítjuk. Az ikertengelyek az ikresedett egyedek főrezgésirányaiból megszerkeszthetők, vagy kiszámíthatók akkor is, ha a kristályon egyetlen morfológia irány sem mérhető. Mig régebben az ikertörvényeket főként az