Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 7. 1976. (Budapest, 1976)

Fragm. Min. Pal. 7. 1976. Intralutéciai áthalmozott rétegsor Magyarpolány környékén KECSKEMÉTI Tibor - VÖRÖS Attila Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytára, Budapest ABSTRACT: (An intra-Lutetian (Middle Eocene) redeposited sequence at Magyarpolány, Hungary). - Sedimentology and stratigraphy of a detrital complex (mainly calcareous sandstones and limestone conglomerates) deposited unconformably into a marine Middle Eocene limestone sequence (zone of Nummulites perforatus) are discussed. The complex is the result of a short period of emergence and erosion and contains reworked fossils characteristic to two preceding biozones (N

. laevigatus + Assilina spira

). It is argued that the sea-level oscillation phenomena observed here and in many other parts of the Eocene in the Bakony Mts. could be arranged into regional horizons by means of more precise biostratigraphic analysis. A magyarpolányi Öreghegy és Polányhegy nyugati lejtőjén terepbejárást végezve, több ponton feltűnik egy mészkőtörmelékből álló, homokos, konglomerátumos összlet, ami helyenként a felszíni morfológia alakulását is megszabja. (Az egyébként viszonylag lankás lejtősík meredeken törik le ott, ahol ezt az összletet metszi.) A konglomerátum szemmel láthatóan abráziós eredetű (a kavicsok többnyire nummuliteszes mészkő anyagúak, általában kevéssé koptatottak); a mészhomokos szintek helyenként egészen lazák, néha keresztrétegzettek. A fekvő-, illetve a fedőképződményhez való viszony egy szelvényben nem vizsgálható, így, az első bejárás során, a terepi megjelenés alapján könnyen olyan benyomásunk alakulhat ki, hogy egészen fiatal-harmadidőszaki képződménnyel van dolgunk. Az összlet már korábban is felhívta a térképező geológusok figyelmét. KOPEK (1964; 1969; 1972) pár szóban említ, illetve fácie s szelvényben ábrázol egy homokos, kavicsos képződményt a Magyarpolány környéki középső eocén mészkőbe települve és külön kiemeli a homok folyami keresztrétegzettségét. A végzett vizsgálatokról és a törmelékes összlettel kapcsolatos felfogásokról csak az itt térképező geológusok kéziratos jelentései (KOPEK G., illetve BIHARI D.) és fúrásfeldolgozásai (Mp. 4. és Mpt. 10. sz. fúrások; lásd 1, ábra) alapján van tudomásunk. A velük folytatott eszmecsere során kitűnt, hogy az összlet korát tekintve eltérő a véleményük. A terepen meggyőződtünk, hogy a kérdéses képződmény eocén korú. Fontosnak tűnt azonban a rétegtani helyzet pontosabb megismerése és a képződési körülmények megközelítése, mert ezek lényeges támpontokat adhatnak a bakonyi eocén tenger oszcillációi közötti összefüggések kereséséhez. Ezért az összletet egy szelvénnyel (T-67; 1. ábra) feltártuk, majd részletes üledékföldtani és őslénytani vizsgálatát elvégeztük.