Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 7. 1976. (Budapest, 1976)

A szelvényből rétegváltozásonként, illetve a vastagabb rétegek esetében a vizsgálat megkívánta 20, 30, illetve 40 cm-es közönként vettünk mintát. A vizsgálatok kemény kőzetek esetében minden rétegből 1-6 vékonycsiszolat, laza kőzetek esetében 5 kg minta iszapolása után nyert anyag alapján készültek. A vékonyc sis zolatok ásvány-kőzettani leírását és értékelését, továbbá a mikrofácies változások elemzését Vörös Attila, a minták faunájának meghatározását, elemzését és értékelését Kecskeméti Tibor végezte. A munka anyagi fedezetének biztosításáért Dr. FÜLÖP József akadémikust, a Központi Földtani Hivatal elnökét illeti köszönet. A SZELVÉNY FÖLDTANI LEÍRÁSA A T-67 jelű szelvény Magyarpolány községtől ÉNy-ra, hozzávetőleg 1,5 km távolságra létesült, a Polányhegy nyugati lejtőjének tövében (1. ábra). A csaknem vízszintes településű (30/230°) eocén képződményeket 9, 5 m vastagságban tárta fel. A rétegsor - alulról felfelé haladva - a 2. sz. ábrán látható. A legalsó tag egy tömeges, szürkésfehér, nummuliteszes mészkő, melyet szelvényünkben 2,0 m vastagságban tártunk fel. Amint az alsó szintről készült frontális ábrázolás mutatja (2. ábra), a mészkő egy egyenetlen körvonalú alakulat. Felső lapja viszonylag sima, oldalsó felülete azonban csipkézett, sok kisebb-nagyobb "evorziós" mélyedéssel, beöblösödéssel. A feltárt mélységig végig megfigyelhető volt, hogy a törmelékes összlet kitölti az egyenetlenségeket. A mészkőre települő törmelékes összlet két litológiai tipus váltakozásából áll: 1. okkersárga, sok kvarcot tartalmazó, változó szemcsenagyságú, gyengén cementált mészhomokkő; 2. főleg eocén mészkőkavicsokból álló konglomerátum, melynek köztes hézagait az előbbivel egyező mészhomokkő tölti ki. A kavicsok mérete 1-15 cm 0 között változik, átlagosan 5 cm körüli. A fenti litológiai típusok vertikálisan bizonyos változási tendenciákat mutatnak: A mészhomokkő alsóbb szintjei tömegesek, legalábbis semmi padosság nem figyelhető meg bennük. A felsőbb szintek (a 15. rétegtől kezdve) azonban határozott padosságot, néhol lemezes elválást is mutatnak. Kiemelendő még a 14. réteg keresztrétegzett jellege. A négy konglomerátum réteg vastagsága alulról felfelé a következőképpen változik: 15 - 30 - 100 - 20 cm. A kavicsok anyaga csaknem kizárólag eocén mészkő. Csupán a legvastagabb konglomerátum szint (16-17. réteg) tartalmaz nagyobb mennyiségű kvarcit, valamint kevesebb mezozóos mészkő-, szarukő- és kvarcporfir-anyagú