Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 7. 1976. (Budapest, 1976)
így a konglomerátum kavicsai csak az Ass. spirás- és a N. perforatusos-szint faunaelemeit tartalmazzák, míg a mészhomokkő az előbbieken kívül még a N. laevigatas osszint jellemző fajait is (N. laevigatus , N. obesus , N. baconicus , N. lehneri ). A konglomerátum kavicsai általában kevéssé változatos és gazdag Nagyforaminiferafaunát tartalmaznak, viszont a kisebb taxonszámmal nagyobb gyakoriság jár együtt. A mészhomokkő diverzitása nagyobb a konglomerátuménál, ugyanakkor az egyes taxonok gyakorisága kisebb. Mind a konglomerátumban, mind a mészhomokkőben az előbbi arányok megmaradása mellett felfelé a taxonszám is és az egyedszám is kissé növekszik. Érdekes összefüggés fedezhető fel a mélyebb N. laevigatus os-, valamint a két magasabb szint ( Ass. spirás- és N. perforatus os-szint) jellegzetes faunaasszociációinak keveredettsége között. így, a mészhomokkő rétegeiben a N. perforatus millecaput-discorbinus-Ass. spirás asszociáció, felfelé csökkenő arányban, túlsúlyban van a N. laevigatusobesus-baconicuslehneri asszociációval szemben, kivéve a 10-11. mintát, ahol a mélyebb rétegtani helyzetű faunaasszociáció dominál. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezek az összefüggések nem rétegtani értékűek, mivel a rétegekben vertikálisan semmiféle zónáció nem figyelhető meg. A faunelemek azoknak a rétegeknek az összetételét tükrözik, melyeket az adott időben az erózió fokozottabban érintett. A törmelékes rétegösszlet fedője egy sárgásfehér, gumós mészkő (1-4. minta), mely még a szelvény feletti domboldalon is jelentős vastagságban és kiterjedésben követhető. Faunájának leggyakoribb és legfontosabb alkotói a Nummulitesek. Közülük a pontozott, vonalozott és sima Nummulitesek vannak képviselve. Legjelentősebb a szintjelző N. perforatus , mely meglehetősen nagy számban fordul elő mindkét generációjával. Mellette fontos még a N. discorbinus , valamint a N. millecaput és a N. variolarius. A közepes diverzitású Nummulites-faunát gyéren Discocyclinák (főként a rétegtanilag ubiquista D. sella és D. pratti ), Alveolinák, elvétve Operculinák, kistermetű Assilinák, továbbá Orbitolitesek, Lockhartiák és Gyroidinák egészítik ki. Gyakoriak az Asterigerinák, melyek itt érik el gyakoriságuk második, egyben nagyobbik maximumát. A fauna megtartása többnyire jó, ami a determinálás pontosságát nagyban fokozta. Áthalmoz ott s ágra utaló jel nem volt megfigyelhető. Ennek a fedő mészkőnek faunája ugyanolyan összetételű és jellegű, mint a szelvény alapkőzetét képező mészkőé s azzal rétegtanilag is azonos szintbe, a N. perforatus osszintbe tartozik.
