Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 7. 1976. (Budapest, 1976)

Négy szintben fordul elő, melyek közül három (26., 21., és 12. minták) monomiktnek tekinthető; eocén mészkő kavicsokból áll (II. tábla 1., 2. ábra). A legvastagabb szint (16-17. minták) kavicsainak fő tömege is eocén, jelentős mennyiségben találhatók azonban kvarcit, mezozóos mészkő, szarukő és egyéb kavicsok is. A vékonycsiszolatban is megvizsgált kőzetek a következők: Szarukő (Mf. 26.): Egynemű, dolomitos, mikrokristályos kova, mely sem biológiai, sem egyéb jellemző szöveti, vagy szerkezeti jelleget nem mutat. Feltehetőleg triász korú. Tűzkő (Mf. 27.): Főleg kovászivacs-tűkből álló, kevés karbonátos váztöredéket is tartalmazó kőzet. Feltehetőleg alsó jura korú. Pelletés biomikropátit (Mf. 28.): Sok kalcitosodott radiolariát(?) és pelletet tartalmazó, "wackestone" szövetű mészkő. Feltehetőleg felső jura. Biomikrit (Mf. 29.): Sok szivacstűt, feltételesen meghatározott Stomiosphaerákat és Cadosinákat, valamint egyéb váztöredékeket tartalmazó, "wackestone" szövetű mészkő. Valószínűleg alsó kréta. Kvarcpor fir (Mf. 33/a.): Földpát és kvarc anyagú porfiros elegyrészeket tartalmazó, felzitesedett szövetű vulkáni kőzet. A kavicsok köztes hézagait az előzőekben leírt mészhomokkő tölti ki, ennélfogva a konglomerátumszintek cementációja szintén gyenge. A KŐZETTANI JELLEGEK ÉRTÉKELÉSE Tekintettel arra, hogy a jelen munka során a törmelékes összlet problematikájával igyekeztünk foglalkozni, a fekvő és fedő képződményről elég annyit megemlíteni, hogy a Dunántúli Középhegységben igen elterjedt nummuliteszes mészkövek típusába tartoznak. A közbezárt törmelékes összlet az üledékképződési és környezeti viszonyok hirtelen és jelentős megváltozását jelzi. Az anyagvizsgálattal kimutatható volt, hogy a törmelékanyag szinte kizárólag eocén mészkövek felaprózódásának és áthalmozód ás ának terméke. A konglomerátum kavicsainak esetében ez teljesen egyértelmű; a homokkőben gyakori extrakiasztok is teljes cementáción és diagenezisen átment, eocén mészkő anyagúak. Ennek analógiájára, a teljesen felaprózódott foraminifera, corallinacea és echinodermata törmelék Is áthalmozódási terméknek tekinthető, különösen miután egyes foraminifera töredékekről kimutatható, hogy extrakiasztok (IV. tábla 1., 2. ábra). A törékenységük ellenére ép vázú fossziliák ezzel szemben a lerakodási környezet gyér életközösségének képviselői lehetnek (VI. tábla 1., 2. ábra). A cementáció hiánya A törmelékes rétegsor általános és igen szembetűnő vonása a nagy porozitás és az egészen gyenge cementáció, aminek következtében az összlet meglehetősen "fiatalképű". Valóban, hazánkban a neogén előtti időkből szinte kizárólag jól cementált karbonátos kőzeteket ismerünk. A karbonátos kőzetek cementációjának igen nagy nemzetközi irodalma van (áttekintését lásd: MILLIMAN, 1974). A cementáció hiányának problémaköre elsősorban a