Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 7. 1976. (Budapest, 1976)

nyugateurópai frókréta (chalk) vizsgálata körül teljesedett ki (BATHURST, 1971, p. 401.; NEUGEBAUER, 1973; KENNEDY és GARRISON, 1975, stb.). Kialakult az az általánosan elfogadott nézet, hogy a cementáció hiánya az üledék eredeti ásványos összetételének következménye. Az irókréta ugyanis eltér a legtöbb tengeri karbonátüledéktől annyiban, hogy szinte kizárólag alacsony Mg-tartalmú kalcit anyagú vázelemekből (főleg coccolithokból) áll, míg a Mg-kalcit és az aragonit hiányzik. Márpedig a cementáció fő forrása a két utóbbi, metastabil CaC03 módosulat, melyek anyaga, mobilizálódva, jelentős oldódási-új rakiválási folyamatokat indít meg az üledéken belül, a pórusvíz segítségével. A stabil, alacsony Mg-tartalmú kalcit ilyen folyamatokban nem vesz részt, így az frókréta csak akkor válik cementálttá, ha nagy üledékterhelés alá kerülve nyomási oldódásos folyamatok indulnak meg benne, vagy, ha hosszú üledéklerakódási szünet során, a tengervízből elegendő karbonátanyag válik ki a felszíni zóna pórusaiban (keményfelszín képződés). Az általunk vizsgált mészhomokkő (mutatis mutandis) jól párhuzamba állítható az írókrétával, a cementáció kérdésében: 1. az aragonitos vázú fossziliák hiányoznak; 2. a karbonátos törmelékanyag monomineralikusnak tekinthető (alacsony Mgtartalmú kalcit). Az 1. pont nem kíván további tárgyalást. 2.: A karbonátos törmelék ásványos öszszetételének megítélésében perdöntő, hogy a szemcsék egy korábban lerakódott mészkőből származnak, ami - az extrakiasztok és kavicsok tanúsága szerint - már a felaprózódás előtt átesett a korai diagenezisen. Ennek során a metastabil CaCO^ módosulatok (a foraminifera, corallinacea, echinodermata, stb. vázelemeket alkotó Mgkalcit és esetleg aragonit) már mobilizálódtak és stabil kalcitként újra kiváltak. Az áthalmozódáskor tehát már csak ez utóbbi módosulat szerepelt. A tenger(?)vízből esetünkben nem válhatott ki cement, az üledékképződés ehhez túl gyors volt. Az egyetlen lényeges cementszolgáltató folyamat az üledékterhelésből eredő nyomási oldódás lehetett; ennek határozott nyomai is vannak (V. tábla 1., 2. ábra). Az írókrétától eltérően, esetünkben az üledék nagy mennyiségű szögletes kvarcszemcsét tartalmaz. Ezeknek (keménységük és nyomás-ellenálló voltuk miatt) nagy szerepe lehetett abban, hogy a nyomási oldódás már viszonylag kis terhelésnél is jelentős méreteket öltött. A nyomási oldódás során a szemcsekontaktusokon mobilizálódott karbonátanyag térfogatilag elégségesnek látszik a kőzetben észlelhető, egészen gyenge szemcseperemű, valamint szintaxiális cement szolgáltatásához. (Az echinodermata vázrészeken levő a cement összmennyiségéhez viszonyítva - aránytalanul nagy szintaxiális szegélyek az egykristályok igen nagy "kristályosodási erejével" magyarázhatók.) A terrigén törmelékanyag eredete Az egész rétegsort terrigén, fő tömegében viszonylag közeli eredetű, kevéssé koptatott töremlékanyag építi fel. Az összes rétegben jelentkező kvarc- és kvarcithomok azonban arra utal, hogy a törmelékanyagot nem csupán egy lokális kiemelkedés (szi