Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 5. 1974. (Budapest, 1974)

Fragm. xMin. et Pal. 5. 1974. A kagylósrákok (Ostracoda) taxonómiai kutatásának iránya FARKAS Henrik Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest ABSTRACT: (Tendency of taxonomical investigations of the Ostracods

. ) - The autor stated, that many of the European fresh-water ostracod species, particularly those belonging to the genera Candona, have been very inadequately described . Recognition of species is already difficult for zoologists, so that paleontologists, who have merely the shell available for comparative purpose find themselves in an intricate situation. A revision of the ostracods is therefore absolutely essantial. The autor introduced a new technique of measurement, and conteded that the solution of the problem is to be found in "Computerised Statistics." Az alábbiakban az Ostracodak taxonómiai kutatásának elvi és módszertani kérdéseit tárgyalom. E kérdésekről az utóbbi években sok vita folyt szakkörökben, igy nemcsupán saját véteményemet foglalom össze, hanem felfogásomat irodalmi idézetekkel is alá kivánom támasztani. Elöljáróban megemlitem, hogy az Ostracodak a Foraminiferák után a legjelentősebb mikropaleontológiai csoportot alkotják. Mivel a kőolaj - és más energiahordozók kutatásához jelentős rétegtani és paleo-ökológiai információkat nyújtanak ill. nyújthatnak, az érdeklődés megnőtt az Ostracoda-kutatás iránt. Az Ostracodak különösen alkalmasak stratigráfiai célokra, mivel átlagosan kb. 0, 5-1 mm hosszúak, s a testüket kétoldalról - a kagylókéhoz hasonló héj veszi körül, mely jól fosszilidizálódik. A héjak gyakran tömegesen találhatók a tengeri és edesvizi üledékekben. Az Ostracodak ökológiai alapon tengeriekre és édesvíziekre különithetők, s a két nagy csoport vizsgálati módszerei is különböznek. A tengeri fajok jelentős részének héja taxonómiai szempontból jól alkalmazható tüskékkel, nyúlványokkal stb. diszitett. Ezzel szemben az edesvizi fajok többségének héja sima, formájuk babszemhez hasonló. Mivel hazánkat a negyedkor utolsó szakaszaiban nem borította tenger, esetünkben különösen fontos az edesvizi fajok vizsgálata. Noha a "két csoportra különités" nem valósitható meg következetesen, az alábbiakban elsősorban a recens, valamint negyedkori edesvizi csoportokat érintő kérdéseket tárgyalom. AZ ÉDESVÍZI OSTRACODAK KUTATÁSÁNAK ÚJ SZAKASZA Az európai edesvizi Ostracoda-kutatás történetének első szakasza lezárult. E tényt természetszerűen számos Ostracoda-kutató nem hajlandó tudomásul venni, igy elsősorban a paleontológusok egy része változatlan módszerrel folytatja vizsgálatait, melyek zsákutcába vezetnek. Számos kutató azonban felismerte, hogy lényegében elölről kell kez81