Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)

csolják össze. Ez az emelet világos,tömött, kagyló

störésü mészkőben mutatkozik. Alsó 2-3 méterében számos vraconni törmelék anyagot tartalmaz. A vraconni alemelet hazai kutatástörténete A hazai kutatástörténet felvázolásában történelmi időrendet tartok, mert ez jobban kidomborítja a fogalmak, illetve alkalmazásuk változásait. Elsősorban a kezdeti évek, sok rétegtani összemosódást tükröznek, ez azonban a kutatás akkori szintjén természetes. Nagyobb, és gyakran nehezebben magyarázható kontrasztot jelent ez már a napjainkhoz közelebbálló évek értékeléseinek eredményeiben. ROMER P. 1858-ban adott hirt egy Hippuritestről, amely a Fidelis dombról származott. Ez az elsőnek tekintett kréta irodalom hazánkból. Egy előadás megelőzte ugyan időben, amelyet KOVÁCS GYULA tartott Bécsben a német természettudósok és orvosok gyűlésén. Ő ugyancsak Hippurites maradvánnyal jelentette be a bakonyi kréta jelenlétét, ősmaradványa azonban Urkut környékéről származott. 1860-ban FOETTERLE ősmaradványokat irt le, amelyek a Bakonyból származtak. Ezeket SCHWABEN

AU gyűjtötte. (Schwabenaut egyébként gyakran kisérte Rómer Flóris bakonyi gyűjtőútjain.) FOETTERLE Pénzeskutról emlit többek között turriliteszeket, és ezek közül pl. a T. Puzosianus D'ORB.-t gault korinak mondja, savoyai leletekkel való összehasonlítás után. Ugyanezen évben jelent meg RÓMER F. bakonyi könyvének második kiadása (i860). E kötetben több helyen emlit kréta időszaki lelőhelyeket, illetve ősmaradványokat. Ezek csaknem mind Hippuritesek. Lelőhelyeik: Csernye (p. 89), Bakonybél és Somhegy között (p. 131, itt fölöttük "encrinit"-es mészkövet jelez), Fidelis-domb (p. 203), Urkut (p. 178), ennél ő is megjegyzi, hogy