Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)

KOVÁCS GY. innen közölte leleteit). A Pénzeskutról emiitett "kosszarvakról" nem dönthető el, hogy azok ammonitesz maradványok voltak-e, és hogy milyen korúak. Tésről viszont Hamitest ir le (p. 151, az akkori népi nevét, a "kövült sróf"-ot is feljegyzi). 1861- ből - mintegy megelőzve következő évi jelentős dolgozatát - HAUER P. közöl kréta adatokat és ősmaradványokat, amelyek ugyancsak SCHWABENAU gyűjtéséből származtak (HAUER, P. 1861-62). 1862- ben STÄCHE G. Zirctől D-re neokom Caprotinás mészkövet emlit, - s mint irja - közvetlenül erre települ a turrilitesze

s, hamiteszes, ammoniteszes és tüskesbőrüeket tartalmazó márga (p. 48). A pontos vizsgálatok eredményeként korukat gault

inak állapit j a meg. írja továbbá, hogy "Nána" mellett ezek a rétegek igen szép kifejlődésüek. Nagyobb kiterjedésben Lókut és Pénzeskut környékén is megvannak. Ez utóbbiak csak kevéssel, de magasabb nivót je lentenek . (Alá kivánom húzni ezt a ma is egyik legkorszerűbbnek tartott megállapítását!) Hozzáteszi, hogy mindkét helyen a Turrilites Puzosianus D'ORB. a leggyakoribb fosszilia. Ugyanezen évben jelent meg HAUER P. munkája (1862). (KOVÁCS GYULÁt is ő emliti.) E dolgozatában két rétegtipust sorol fel, és elnevezései ("Nánai" és "Pénzeskuti" rétegek) máig is élnek a területre vonatkozó rétegtani irodalomban. A bakonyi vraconnira két pont utal: "... 3. Sötét sárgától barnáig színezett, finom-földes márga, számos, sötétzöld kloritos szemcsékkel. A kőzet vizben. fokozatosan meglágyult. Benne számos kövület található, nagyrészt tüskésbőrűek és cephalopodák. Ezeket szilárd mész anyag tapasztja össze. Az ősmaradványok héja gyakran zöld anyaggal van szinezve, amelyek a fenti szemcséket képezik. Ezeket a rétegeket ich will sie die Schichten von Nana nennen...' egy kőbányában találjuk délre Nána helyiségétől, ahol világosan felismerhető, hogy a caprotinás mészkőre települnek."