Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)
Nem jelölt ki azonban La Vraconne környékén egy meghatározott feltárást, amivel a későbbi sztratotipus kijelölését némileg megnehezítette. Az önálló emelet, illetve alemelet bevezetését arra alapozta, hogy annak faunája az albain (illetve ahogy akkor és még sokáig nevezték: gault-on) belül jól elhatárolható. A. JACCARD (1869) színvonalas munkájában foglalkozott a waadtlandi és neuenburgi Jura geológiájával. Az apti emelet beosztásában Campiche-t és Tribolet-t követi. La Presta-nál a Val Travers-ben az "Urgonien" mészkő szürke, kék és sárgás szinü agyagra és márgára települ. Benne Orbitolinák találhatók. Mintegy 13 m vastag összletet emlit, ami ott azonos az alsó aptival (Rhodani emelet). A feltehetően a La Vraconne-i feltárásokkal megegyező rétegekből JACCARD uj adatokat nem közöl. Leir és ábrázol viszont néhány cephalopodát, igy pl. listájában szerepel: Ammonites furcatus (PICTET et CAMPICHE, p. 217) = Dufrenoya furcata (J. de C. SOWERBY); Ammon. Martinii (PICTET et CAMPICHE, p. 253) = Cheloniceras martini (D'ORBIGNY) és Ammon. Gargasensis (PICTET et CAMPICHE, p. 256)= Gargasiceras gargasense (D'ORBIGNY). A felső apti szerinte csaknem teljesen egyezik CAMPICHE és TRIBOLET leirásával. JACCARD 3 részre osztott albai alemeletéből itt most csak a legfelsőt emeljük ki. Hála az "Albien supérieur" vagy "vraconnien" azonos CAMPICHE és TRIBOLET "Sables verts" vagy "gres vert supérieur"-jével. A faunalistában ugyanazok az alakok szerepelnek, csak a legújabb vizsgálatok helyesbítették azokat (RENZ, 1968). (így pl. az Ammonites varicosus SOWERBY, Hysteroceras orbigny SPATH-nak, az Ammonites inflatus pedig Mortoniceras /M./ inf latum /J. SOWERBY /-nak bizonyult.) Legvalószínűbb, hogy mindkettő ennek a rétegösszletnek alsó részéből származik, és az orbigny zónát képviseli. Ez azért érdekes, mert látjuk belőle, hogy akkoriban az egész felső albait mind a vraconnihoz tartozónak tekintették (ma csak az orbigny és dispar zónák közé eső időegységet veszszük ide).