Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

várható a jelenléte azoknál a kőzeteknél, melyek az eocén vulkánosságnál szóba jöhetnek. Egy mogyorósbányai, egy gyermelyi kőzetben, valamint a solymári 84-es fúrásban nagyon erősen koptatott cirkon található, ez hosszú szállítást, vagy többszöri áthalmozást szenvedett. Három esetben a cirkonhoz tapadt kőzettörmelékben pleokroos udvar látható, bizonyítva annak tórium tartalmát. A legtöbb nehézásvá::y preparátumban és pár vékonycsiszolatban azonban teljesen ép, idiomorf kristályok mutatkoznak. Többnyire zömök oszlopok, pár mintában nyúlt oszlopok, sőt tüalakúak a kristályok, és utóbbiak sok zárványt is tartalmaznak. 4. APATIT A Dorogi-medencéből 29 mintában, a bakonyi területről 86 mintában mutatkozott apatit, helyenként feltűnően nagy mennyiségben. Kevés az alaktalan szemcse, minden mintában az idiomorf, ép kristályok vannak túlsúlyban. A színtelen szemcsék egy részén megfigyelhető az egyoptikai tengelykép és negativ jelleg. A kristályok többsége teljesen ép, csak levegőben szállított, hatszöges oszlopos. Gyakran csak a hexagonális prizma, hexagonális dipiramis és bázislap jelenik meg, de vannak bonyolultabb formakombinációk is. A solymári 84-es fúrásban a kristályok két vége nem egyformán fejlett. Vannak viztiszta kristályok, de előfordulnak erősen zárványosak is, egy tokodi és egy fehérvárcsurgói mintában az ép apatit cirkon zárványt tartalmazott. Az oszlopos kristályok egy részén a kioltás ferde, 0,5-2,0°-os optikai anomália figyelhető meg, a 2V= 2-3°, ritkán nagyobb. Az anomális szemcsék optikai jellege változik, de gyakoribb a pozitív jelleg. A tokodi 488-as fúrásban volt olyan kéttengelyű, negativ apatit, mely elég erő-; diszperziót mutatott: r>)>v. Az optikailag anomális szemcsék meghatározásában mikrokémiai re?

1 ció segített, (NH^)^MoO^ oldat.