Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

54 mintában barnaszinü apatitot észleltünk, melyeket először a Dorogi-medencében figyeltem meg (7)« Ezek a szemcsék majdnem mindig oszloposak, de csak ritkán ismerhető fel a hexagonális prizma és a tetőző lapok. Egyik mogyorósbányai fúrásban jelentkező barna apatiton megfigyelhető a hexagonális prizma, hexagonális dipiramis és a bázislap. Ezek a szemcsék vörösbarnák, erősen pleokroósak, egyenes, vagy 1-3° kioltásúak. A "c" tengellyel párhuzamosan rendkivül sok zárványláncot tartalmaznak, ez mintegy hosszanti sávozottságnak látszik. Interferenciaszíne elsőrendű sárga, egy részük egytengelyű negativ, de a zöme kéttengelyű pozitiv. Ammóniummolibdátos mikrokémiai reakcióval mindezek a szemcsék apatitnak bizonyultak. A szintelen és barna apatit között vannak átmenetek, egyes kristályok fele szintelen, fele barna. Egyes szemcsék erősen mágnesezhetők, ez a jelenség eddig nem ismeretes az irodalomban.A vas kationt az apatitrács a Ca poziciók helyén nem tartalmazhatja,tehát csak zárványoktól származhat. Csánk E,-né 1964-ben a dorogi oligocén rétegekből barnaszinü cerapatitot irt le, valószinü, hogy hasonló megjelenésű szemcsékben talált cériumot. Az irodalomban egyetlen hasonló előfordulást találtam. Bulgáriában vulkáni és piroklasztikus kőzetekben találtak barna apatitot (l), mely a leírás szerint azonos a hazai üledékekben megfigyelt kristályokkal. Atanasov, G. vizsgálatai szerint a barna szin a "c" kristálytani tengellyel párhuzamosan rendeződött hematit zárványoktól ered. A hematit pedig a vulkáni kitöréskor martitesedett magnetit. Az apatitkristályok, különösen a szintelen változat, egyes üledékekben a vegyi átalakulás különböző stádiumait mutatja, Kalcitosodás figyelhető meg, mint vegyi átalakulás, ez általában a szemcse végén, szélein indul meg. Egy solymári fúrásból származó apatit oszlop egyik végén kezdődő kalcitosodás körtealakúan nyúlt be a kristály közepébe.