Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

Strunz, H. szerint (37) a vegyi összetétel különböző, a szeladonit kevés Al-t,a glaukonit pedig többet tartalmaz. Ramdohr,P» (33) hasonló vegyi összetételűnek tartja a két ásványt. Berry, L.

G. - Mason, B. szerint (3) a kémiai összetétel és a szerkezet azonos, csaK a keletkezés különböző. A magyarországi glaukonitok vizsgálata az utóbbi véleményt támasztja alá. A röntgenfelvétel alapján a két ásvány szerkezete lényegében azonos, illetve azonos tipusú kristályrácsban az egyes pozíciókban ülő elemek kisebb minőségi és mennyiségi változása a rács méreteinek kisebb változását vonja maga után. A hazai glaukonitok vegyelemzésén kivül Smulikowsky, K. (j>6) nagyszámú vegyelemzése és egyéb irodalmi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a kémiai összetétel tág határok között változik. Az egyes glaukonitok közötti vegyi különbözőség nagyobb, mint a glaukonitként és szeladonitként leirt ásványok között. Smulikowsky, K, vegyelemzései között nem egyet találunk, melynek Al-tartalma kisebb,mint a szeladonité. Vagyis a két ásványt kémiai összetétel alapján elkülöníteni nem lehet. Genetikai alapon sem mindig könnyű határt vonni a két ásvány között (24). III. A GLAUKONIT KELETKEZÉSE 1. A HELYBEN KELETKEZÉS KÉRDÉSE A különleges képződésünek tartott glaukonit viszonylag gyakori megjelenését allotigén módon, azaz glaukonitos üledékek mállási maradékának áthalmozásával könnyebb lenne magyarázni. Ezt azonban a megfigyelések és részletes vizsgálatok kizárták. A vizsgált magyarországi kőzetek glaukonitja kivétel nélkül autigén. Egyértelmű a keletkezés azoknál a kőzeteknél, ahol a glaukonit ásványszemcséket vesz körül, vagy az ásványszemcsék felületéhez simuló biotit egyes részei alakultak át glaukonittá.