Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

A mért 2 Y értékek olyannyira szórnak, hogy a mérés pontosságát nem találom kielégítőnek, és ezt elsősorban az ikerrácsos és pertites szerkezet zavaró hatásának tulajdonítom. 13. GLAUKONIT a/ Ásványt jelöl—

e a glaukonit név? A klasszikus irodalom több recens előfordulás ismerete ellenére különleges képződménynek tartja a glaukonitot és mint az egyetlen tengerben keletkezett szilikátot tárgyalja. Az utóbbi évtizedekben az egyre pontosabb kristályszerkezeti vizsgálatok műszeres és tudományos feltételeinek megteremtésével ismét az érdeklődés homlokterébe került a glaukonit. Első és legfontosabb kérdésként az merül fel, hogy ásvány-e a glaukonit, és ha igen, meg kell állapítani az ásványtani jellemzőit, elsősorban a kristályszerkezetét. Az agyagásványok megismerésének előrehaladásával a glaukonit elvesztette különleges, kitüntetett helyzetét, mert mind szerkezetileg, mind genetikailag jól beilleszthető az agyagásványok körébe, A földtani korhoz, vagy időszakhoz kötött megjelenés régebbi állítása is megdőlt. Az újabb szemléletű glaukonitkutatás eredményeként a "glaukonit" ásványnév jogosultsága megerősítést nyert, ásványtani adatai ismertek, mégis nehéz eldönteni egy adott lelőhely glaukonit járói, hogy ásvány-e, és megegyezik-e az irodalomban ismert ásvánnyal, A terepi geológus sokszor glaukonltnak gondol olyan zöld szemcséket, melyek különböző agyagásványok keverékei* Ez a probléma nemcsak külföldi szerzők (10) munkáiból ismert, hanem előfordult hazai glaukonitjaink esetében is. Mivel e kérdés eldöntése csak röntgenelemzés és vegyelemzés segítségével történhet, szeparálási nehézségek miatt egyes esetekben meg kellett maradni a külső analógiákra támaszkodó feltevéseknél*