Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

gyer, Kishartyán, Sósiiartyán környékén inkább szericitesedés , Istenmezeje környékén pedig a földpátok karbonátosodása jellemző. A földpát-kristályok univerzal—asztallal történt behatóbb optikai vizsgálata útján kívántam eldönteni az allotigén ásványok származását. A (31) dolgozat 2. ábrája tünteti fel a Magyargéc, Nógrádmegyer, Kishartyán, Sóshartyán, Ságújfalu körüli mintavételi területeket. Az I. területről származó minták sok káliföldpátot és kevés plagioklászt tartalmaztak. A káliföldpátokon ikerösszenövés nem fordult elő, egy részük ortoklásznak, egy részük mikroklinnak, a tpbbi pedig ortoklasz és mikroklin közötti átmenetnek bizonyult. A plagioklász szemcsék poliszintetikus ikertagjainak anortit tartalma 23-30% között változott. A II. mintavételi területről gyűjtött mintákban a földpátszemcsék zöme ikerkristály, de egy kivételtől eltekintve káliföldpátnak bizonyultak. Manebachi,-karlsbadi és jobb bavenol ikertörvényt lehetett meghatározni, A mikroklin kristályok a jellegzetes albit+periklin törvényt mutatták. A Nógrádmegyertől északra fekvő III. területről egyetlen plagioklász szemcsét mértem, melynek albit-ala komplex ikertörvény szerint összenőtt ikertagjai 30%, 32% és 29% anortit tartalmúak voltak, A többi kristály ortoklásznak és ortoklász-mikroklin közötti átmenetnek bizonyult, A IV. területről vett minták az uralkodó káliföldpát mellett és két mérhető plagioklászt tartalmaztak. A "tartan" ikerrácsozat nem volt megfigyelhető. A kisszámú plagioklász kristály albitala és aklin = komplex manebach-ala törvény szerinti iker, melyek anortit tartalma 30% körüli, egy esetben 23 és 25%. Kishartyántól északra, az V, mintavételi területről származik több olyan kőzet, melyben az előbbiekhez hasonlóan kizárólag káliföldpátot találtam. Ezek között manebachi iker is előfor-