Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

fejtőjének rétegtani viszonyát 1961--ben mélyfúrással tisztázták. A fúrási rétegsor vizsgálata a glaukonit keletkezésének tisztázása szempontjából is hasznos volt. Az ismétlődő vulkáni tevékenységről tanúskodó rétegek és lencsék alsó részéről hiányzik a glaukonit, felfelé azonban egyre nő a mennyisége, a 90%-ot is eléri. A glaukonit mennyiségének növekedésével párhuzamosan a tufaeredetü ásványtársulás összetétele is változik (/5/ dolgozat, 1. táblázat), egyre több lesz a mafikus elegyrész (magnetit, és közönséges amfibol), A vulkáni szórt anyag andezit összetételiig Az epigén ásványok közül a pirit és nontronit tűnik ki állandó jelenlétével. c/ Fiatalabb glaukonitos rétegek Salgótarján környékéről A Szécsénytől Istenmezejéig húzódó, ún. glaukonitos homokkőből 153 minta vizsgálati eredménye bizonyltja, hogy az egész összlet glaukonitja egységes keletkezésű. A< kőzetek fűzöld szinét a 2-20% glaukonittartalom mellett egyéb zÖldszinü ásványok okozzák, A kavicsos homokkő, durvaszemü—, és középszemü homokkő rétegek fő elegyrésze a kvarc, mely a 0,1-0,2 mm-es szemcsetartományban 26-77%. A földpát ugyanebben a szemcsetartományban 2-34% között változik, jelentős még a muszkovit, biotit, klorit. A változó gránáttartalom az egyes mintákban meghaladja a 40 %-ot is. A disztén és epidot kismennyiségü, de a kettő közül az egyik mindig szerepel az ásványegyüttesben (/31/ dolgozat 1, és 2, táblázata) . Az ásványos összetétel szerint az egész összlet törmelékanyaga metamorf és savanyú mélységi magmás kőzet lepusztításából származik.