Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

zel DNy-ÉK-i vonal mentén, Hahót, Balaton, Velencei-hegység vonalában, az alpi hegységképződés! öv centrumától, annak széle felé nyomuló magma szolgáltatta a vulkáni anyagot (j>2). Andezites összetételű magmára utalnak az ásványok és az andezit kavicsok, mely utóbbiak vulkáni, vagy szubvulkáni kőzet lepusztitásából származhatnak* Az apatit a magma és a mezozóos mészkövek, dolomitok kapcsolatára vezethető vissza. A zoizit kis mennyisége és a gránát korlátozott területi megjelenése azt mutatja, hogy a dorogi tufákhoz hasonló kontakt hatás itt elmaradt, illetve csak a Dudar környékén előforduló tufa esetében volt jelentősebb. A felső eocén tufás rétegek a Dunántúlon azt bizonyitják, hogy a glaukonitképződésnek szükséges, de nem elégséges feltétele a nagy Vastartalmú, szines szilikát jelenléte a tengerben. Az öblök rosszabb szellőzési viszonyai kedveztek a glaukonit és pirit keletkezésének. 2. OLIGOCÉN Eger tágabb környékén az oligocén katti emeletében sekély,csendesvizü tenger volt, melynek kismértékű fenékingadozásai okozták, hogy a finomszemü üledék szemnagysága szűk határok között, de sokszor változott. A partoktól távolabb eső tengerbe a metamorf lepusztitási területről származó törmelékből csak kevés jutott el, A tenger oszcillációját a viszonylag közeli vulkáni tevékenység térszinformáló hatása is okozhatta. A szines szilikát és vulkáni üveg a reduktívabb, gyengén lúgos tengervízben glaukonittá alakult. 3. MIOCÉN Az ásványtani vizsgálatok azt bizonyitják, hogy ez a Szécsény110