Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

2. Nem biotitból keletkezett. a/ Elsőként a kolloid-oldatból történt kiválás merülhet fel. A K-t a tengervízből adszorbeálhatná, mert a K hidratált ionrádiusza kisebb,mint a tengervízben nagy mennyiségben levő Na ioné, amely nem épülhet be a glaukonit szerkezetébe (38). Ezt a kolloidális kiválást bizonyltja a foraminifera vázakat kitöltő glaukonit. A nagy vastartalom magyarázata kissé nehezebb, éppen a szines szilikátok gyér előfordulása, vagy hiánya miatt ezekben a mintákban. Ez a képződés korlátozottan mindegyik glaukonitos kőzetben előfordul. b/ A másik keletkezés mellett a következő érvek szólnak (de minden kétséget kizáróan nem tudjuk bizonyítani): A glaukonitban legdúsabb minták esetében meglepő volt az a pár glaukonitszemcse, amely nemcsak kis földpátzárványt, hanem egyik részén magmás, pontosabban vulkáni kőzet szövetét mutatta. Ugyanúgy meglepő az a tény, melyet dr. Kopek Gábor számos fúrás rétegsorának ismeretében általános törvényként látott, hogy a tufás, vagy tufitos rétegekkel váltakozó felső eocén rétegösszlet alatt nagyon erősen glaukonitos rétegek mutatkoznak. Lehet, hogy semmi összefüggés nincs a két képződmény között, pusztán azt jelenti, hogy a glaukonitképződésnek kedvező földtani időszak után - minden okozati összefüggés nélkül - szakaszos vulkáni tevékenység (talán nagyon távoli) kezdődött. Mivel az Eger. környéki oligocén rétegekben a piroklasztikum és glaukonit együtt fordul elő, nehéz okozati összefüggés nélküli,véletlen jelenségként felfogni. A glaukonitképződés és a későbbi tufaszórás okozati összefüggése magyarázható olyképpen, hogy a vulkáni tevékenységet megelőző, távolabbi preorogén mozgások parteltolódással, süllyedésemelkedéssel úgy változtatták meg a tengert,hogy ott glaukonitképződésre alkalmas fizikai-kémiai viszonyok támadtak. Bár bizonyosnak tartom, hogy volt kolloidális oldatból is kivá102