Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

Az irodalomban a glaukonit nagy vas- és kálium-tar

taImának magyarázatát jelölik meg az ásvány keletkezésénél a legfőbb geokémiai problémaként. A biotitból keletkezés esetén (a Salgótarján környékinél ez minden kétséget kizáróan bizonyított) nem ebben, hanem az Al eltávozásának okában látom a legfőbb geokémiai problémát. Nem könnyű a magyarázat, mert igaz ugyan, hogy a hőmérséklet csökkenésével a szilikátokban az Al koordinációja nő, és igy a tengerben keletkezett ásványban lecsökken a négyes kör ^ezetü Al száma, de az a kérdés,hogy miért nem marad ugyanott Uatos koordinációban. Miért stabilisabb hatos koordinációban a VES| magnézium és kalcium, mint az aluminium, ez a következő kérdés. b/ Vastartalmú oldatból

3 vagy kolloid oldatból törtéit kiválással A szerves vázakat kitöltő, zöldszinü agyagásvány, valamint a szeszélyes körvonalú, zöld foltok oldatból, vagy kolloid oldatból történt kiválás mellett tanúskodnak. Irodalmi adatok szerint (14) laboratóriumi körülmények között is sikerült glaukonitot előállítani kolloid-oldatból* A keletkezésnek ez a módja azonban alárendelt a vizsgált üledékekben. Az igy keletkezett agyagásvány, vagy heterogén ásványegyüttes a legritkább esetben bizonyult glaukonitnak, mint ezt az előzőekben részleteztem. c/ Vulkáni üvegből A vulkáni tufaszóráshoz kapcsolódó glaukonit esetében kevés szemcsét találunk biotit glaukonit átmenetként. Igy ké'iéle keletkezés valószínűsíthető: 1. Itt is biotitból és részben lafibolból keletkezett, de olyan tökéletes volt az átalakulás, hogy csak "íievés mintában látható egy—egy átmeneti szemcse