Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

Az irodalomban a glaukonit nagy vas- és kálium-tar taImának ma­gyarázatát jelölik meg az ásvány keletkezésénél a legfőbb geo­kémiai problémaként. A biotitból keletkezés esetén (a Salgótar­ján környékinél ez minden kétséget kizáróan bizonyított) nem ebben, hanem az Al eltávozásának okában látom a legfőbb geoké­miai problémát. Nem könnyű a magyarázat, mert igaz ugyan, hogy a hőmérséklet csökkenésével a szilikátokban az Al koordinációja nő, és igy a tengerben keletkezett ásványban lecsökken a négyes kör ^ezetü Al száma, de az a kérdés,hogy miért nem marad ugyan­ott Uatos koordinációban. Miért stabilisabb hatos koordináció­ban a VES| magnézium és kalcium, mint az aluminium, ez a követ­kező kérdés. b/ Vastartalmú oldatból 3 vagy kolloid oldatból törtéit kiválással A szerves vázakat kitöltő, zöldszinü agyagásvány, valamint a szeszélyes körvonalú, zöld foltok oldatból, vagy kolloid oldat­ból történt kiválás mellett tanúskodnak. Irodalmi adatok sze­rint (14) laboratóriumi körülmények között is sikerült glauko­nitot előállítani kolloid-oldatból* A keletkezésnek ez a módja azonban alárendelt a vizsgált üledé­kekben. Az igy keletkezett agyagásvány, vagy heterogén ásvány­együttes a legritkább esetben bizonyult glaukonitnak, mint ezt az előzőekben részleteztem. c/ Vulkáni üvegből A vulkáni tufaszóráshoz kapcsolódó glaukonit esetében kevés szemcsét találunk biotit glaukonit átmenetként. Igy ké'iéle ke­letkezés valószínűsíthető: 1. Itt is biotitból és részben lafibolból keletkezett, de olyan tökéletes volt az átalakulás, hogy csak "íievés mintában látható egy—egy átmeneti szemcse

Next

/
Thumbnails
Contents