Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 40. "Mi ferenczvárosiak vagyunk". Az első Fradi góltól - az ezüstlabdáig, 1901-1903 (Budapest, 2003)

footballsport úttörői nyomában akar haladni, és nem törődve az első időben kikerülhetetlen vereség kilátásával, tanulni akar. A mérkőzés esélyeiről nem sokat elmélkedhetünk, több mint bizonyos a Cricketerek győzelme, de bíz­hatunk abban, hogy az FTC tisztességgel me­gállja helyét. Alább közöljük az FTC csapatösz- szeállítását: Kapuvéd: Rapos Hátvédek: Berán, Soóky Fedezetek: Horn, Békés G. Fekete Csatázok: Pápai, Malaky M., Pokorny, Kovács, Borbás. * Az FTC első hivatalos meccse tehát nem Budapesten, hanem Bécsben zajlott. Március 24-én vasárnap, ahogy akkor írták: „Cricketer 9:0 győz Ferencvárosi TC ellen." „Hideg, szeles időben állt ki a két csapat a Cricketerek bécsi pályáján. Először álltak egy­mással szemben, és érdekes, hogy nemcsak a ferencvárosiak, de még a Cricketerek is na­gyon tartottak a vereségtől. Ennek magyaráza­ta abban rejlik, hogy a Cricketerek szeme előtt folyton az a győzelem lebegett, amelyet a fe­rencvárosiak legutóbb a Műegyetemiek fölött arattak. Állítottak is olyan erős csapatot a Fe­rencvárosiak ellen, hogy azt megverni azt a legjobb budapesti csapatoknak is nehéz lett volna. A Ferencváros csapata e match alkalmá­val határozottan gyengébb erőkből állt, mint itthon szokott - mintha nem is lettek volna backjei. Soóky először játszott az FTC első csapatában, nem is okozott nagy gondot a bécsieknek. Berán a másik back, egy pillanatig sem emlé­keztetett arra a jó játékosra, kit itthon láttunk benne többször - de őt menti a betegsége, mely nagyon megfosztotta erejétől. A kapuban Rapos állt, ki a gyönge backek dacára is szé­pen védett, habár kevés fürgeséget tanúsított, azonban hatalmas rúgásaival többször aratott tetszést. A két csapat csatársora között már nem volt ilyen aránytalanság, a magyaroké gyorsabb. passzolásban alig gyöngébb, csak a goalra va­ló lövésekben volt bizonytalanabb." Az FTC el­ső hivatalos meccsén tehát így értékelték a csapatot, ami pedig a meccstudósítást illeti, nos néhány részlet: „Az erős szél a pálya hosz- szában fújt s a magyaroknak e szél ellenében kellett kezdeniük a játékot. A szél ellenére is mindjárt a bécsi kapu előtt teremnek, de még ott is ide-oda passzolnak, ez tönkre teszi a kedvező alkalmat. Majd újra ismétlik a táma­dást egymás után háromszor, mire a bécsiek a bíró elnézése mellett még kézzel is lökik a lab­dával szaladó FTC csatárokat. A bécsiek csa­társora ezután félelmetesen kergette a labdát a ferencvárosi kapura, így az első félidő 5:0-ra végződött a Cricketer javára. A második félidő 4:0 arányban végződött a bécsiek javára. Ha igazságos és hozzáértő bíró ítélkezik a match- ben, föltétlenül más eredménnyel végződött volna a ferencvárosiak első bécsi kirándulása." Másnap Pozsonyban léptek pályára a korabeli fradisták: FTC-Pozsonyi TE 1-1. „A hétfői ünnepnapon Bécsből Pozsonyba mentek a ferencvárosiak, s ott a Pozsonyi Tor­na Egylet csapatával az ez idő szerinti legjobb vidéki csapattal mérkőztek meg. A játék a fe­rencvárosiak támadásával kezdődött, és ügyes passzolással viszik a labdát a pozsonyi kapu elé. E támadásból corner lesz, s a corner rúgás rögtön goalt eredményez." Az „ős-Fradi" végigtámadta a meccset, de sem a bíróval, sem a kemény ellenféllel szemben nem boldogultak, így 1-1-es eredmény szüle­tett. A Fradi részéről volt ennek a meccsnek egy nagyon sportszerű pillanata: „Az egyik po­zsonyi csatár, ki nagy hévvel és kevés óvatos­sággal játszott, egy összerúgás folytán harc- képtelenné lesz. Erre a ferencvárosiak, hogy egyenlő legyen a két csapat létszáma, kiállítot­ták egyik játékosukat..." A bírói tisztet a haza­iak egyik nem játszó futballistája látta el. Róla így emlékeztek meg: „A bírónak figyelmébe ajánljuk a Magyar Lab­darúgó Szövetségnek jövő héten megjelenő szabálykönyvét. Különösen pedig annak a fel­9

Next

/
Thumbnails
Contents