Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 16. Fradi meccskönyv. A Ferencváros mérkőzései 1926-1935 (Budapest, 1994)

sem lett volna szükség, mert pénteken délutánra már az összes jegyek elkeltek elővételben.

A ferencvárosi fiúk a Hotel Borgesben mit sem sejtve öltöznek, előzőleg persze valamennyien átesnek Tóth mester frissítő simogatásain. A hangulat kitűnő, a fiúk, mint mindig, viccelnek. A taxik már a szálló előtt állnak, Klement beszállást vezényel, amire a riposzt Szedresektől jön, gyerünk már az arénába, bizonyára Amoreirast akart mondani és nincs ördöge, aki eltalálja, hogy ez a két szó vasárnap egyet jelentett.

Rövid 10 percnyi autózás után, nagy tolakodás árán bejutunk a pályára, ahonnan a nézők ezrei maradtak ki, mert már nem jutottak jegyhez. Elsőnek a Ferencváros lép a pályára, taps fogadja. Utána jön a piros tri- kós Benfica 5 olimpikonjával, köztük Victor Silva centercsatár, az a bizonyos, aki gólt rúgott Siflisnek azon az amsterdami mérkőzésen. Most jön Ő, a torreádor, pardon a bíró, akit Tornas da Cosfa-nak hívnak, sípjába fúj, mire a csapatok így állnak fel:

Ferencváros: Siflis-Takács I., Hungler-Obitz, Lyka, Berkessy-Koszta, Takács II., Turay, Toldi, Kohut.

Benfica: Jacinto-Pinho (olim.), Teixeira-Travassos, Tavares II. (olim.), Tavares I. (olim.)-Carvalho (olim.), Oliveira, Silva (olim.), Guedes, Salvador.

Most ilyenkor egy budapesti mérkőzéstudósító belekezd a mérkőzés lefolyásának megírásába, de én engedelmet kérek és bevallom, hogy nem voltak idegeim jegyzeteket készíteni és nem tudom határozottan, hogy előbb Kohutot, avagy Kosztát rúgták-e gyomorba, de azért mégis úgy nagyjából lássuk. A Benfica választ, a Ferencváros kezd erős nap ellen és az első támadás Turay éles lövésével fejeződik be, amit a Benfica- kapus bravúrral véd. Mindössze 10 percig normális a hangulat, de a bíró már elejétől kezdve működik, már leszerelt 5-6 szabályos támadást off- szájd címén. Most jut át a Benfica a félvonalon, a center a hatalmas off- szájdon álló balszélsőt szökteti, a bíró engedi, a közönség pedig megkezdte a fület hasogató lármát, sípolást, bőgést. Szóval már kirobbant a tömeg és biztatják erősen a portugálokat.

Klement és Tóth halványabb a hófehér szobornál, a fiúk a pályán szintén észreveszik, hogy minden ellenük van. A portugálok mint a répát, úgy vágják a játékosokat, de még így is teremtenének egy sereg gólhelyzetet, de nemlehet, a bíró nem engedi a kapu közelébe sem jutni őket. Messziről való lövésekkel próbálkoznak a fiúk, 3-4 Kohut- és Turay-bom- ba csak centiméterekkel kerüli el a kaput, szóval szerencse sincsen ilyenkor. A Ferencváros majd állandóan frontban, csak veszélyes, majd102