Fradi újság (1997)

1997 ősz / 5. szám

5 FRADI ÚJSÁG Harminc éve választották Albertet Európa legjobb focistájának Aranycipő ajándékba Nem remélt ajándékot kapott Albert Flórián (56), a Fradi le­gendás focistája. Az idén lesz harminc éve, hogy Aranylabdá­val díjazták, s ennek emlékére az Adidas aranycipó't és meghívót kapott neki a jövő évi vébére. Optimisták az Adidas Buda­pest Kft. vezetó'i, hiszik, hogy fut- ballválogatottunk kijut a jövő évi vébére. És bár csak jövőre járt volna le a cégnek az MLSZ-szel kötött szerződése, már 2002-ig hosszabbított, bízva abban, hogy nem csak a franciaországi, de az azt követő világbajnokságon is reklámozzák a céget. Albert Flórián biztosan ott lesz Franciaországban. Igaz, nem játékosként, hanem mint az Adi­das vendége, a cég alapította klub tiszteletbeli tagja. Már kéz­hez vehette a meghívót. Mást is kapott: karácsony táján lesz har­minc éve, hogy átvehette az Eu­rópa legjobb focistájának járó Aranylabdát, ennek emlékére most aranycipőt ad neki a cég. Nagyon örült Albert a cipőnek és a címeres meznek, amelyet az MLSZ nyújtott át: hatalmas 9-es- sel a hátán, s rajta öles betűkkel a felirat: Albert. Nem sokáig bir­tokolta az ajándékokat, Nagy Bé­la, a Fradi krónikása magához vette, s hétfő délután már ott díszelegtek az Üllői úti Fradi- múzeumban. Vajda György (Blikk) (Mindezekről következő lap­számunkban színes fénykép­összeállítást publikálunk...) A nyáron Dunaújvárosba távozott a Herz-FTC női kézilabdacsapatának válogatott kapusa. S hogy Németh András vezető edzőnek további gondjai legyenek, elhagyta a Fradit az egyik fiatal hálóőr is. A rendkívül tehetséges Hoffmann Olga így egye­dül maradt, és a csapatnak minden­képpen szüksége volt még egy, le­hetőleg rutinos kapusra. A megoldásra a Debrecenhez kö­zeli Derecskén lelt rá a mester. Az NB l-ből most kiesett derecskéi együttes tapasztalt kapuvédőjét, Pusztai Tamásnét (Kalocsai Erika) hívta el a bajnok zöld-fehérekhez. Aki már régóta figyeli a magyar női kézilabdázást, annak nem isme­retlen Pusztainé neve. A harminc­négy esztendős kapussal két edzés között beszélgettünk a népligeti csarnokban.- Hol és mikor kezdtél kézilab­dázni? - kérdeztem.- Ózdi vagyok, és ebben a város­ban nagy hagyományai vannak a ké­zilabdának. Hetedikes voltam, ami­kor az általános iskolában elkezdtem kézizni. Akkor valahogy mindenki kapus akart lenni, és nekem sikerült bentmaradnom a kapuban. Sokat kö­szönhetek edzőmnek, a néhány hó­napja elhunyt Petróczi Lajosnak. Ké­sőbb huszonegy éves koromig ját­szottam az Ózdi Kohász NB l/B-s csapatában.- Ezután egyből Debrecen követ­kezett?- Igen, 1983-ban kerültem a cí­visvárosba. Akkoriban Tóth Ildikó volt a DMVSC első számú kapusa. Tíz évet töltöttem a Lokinál,- Mire emlékszel vissza a legszí­vesebben azokból az évekből?- Éppen tíz évvel ezelőtt nyertünk bajnokságot, akkor nagy ünneplés volt a városban. Aztán ötször játsz­hattam nemzetközi kupadöntőben, de sajnos, egyszer sem sikerült megnyernünk a finálét. Az a Debre­cen éveken át nagyon jó csapat volt, többen játszottak a magyar váloga­tottban.- Miért jöttél el Debrecenből?- Nagy generációváltás zajlott le a Lokinál 1993-ban. Több meghatá­rozó játékos máshová igazolt, a han­gulat sem volt már a régi. Meg aztán túl nagy volt már a terhelés, és a má­sodik gyermekem megszületése után, 1994-ben úgy döntöttem, hogy volt csapattársammal, Megyesinével együtt levezetésképpen játszom még egy kicsit az NB l/B-s Derecskében.- Ami túlságosan is jól sikerült...- Igen, ugyanis az osztályozón kivívtuk az NB l-es szereplés jogát. Ami ezután történt, az pedig valósá­gos csoda volt. Lényegében amatőr körülmények között játszottunk, és az első évben kilencedikek lettünk az élvonalban. A váratlan siker hatására néhány fiatalabb játékost megtalál­tak más kluboktól, így a második év­nek alaposan meggyengülve vág­tunk neki. Egyetlen ponttal ugyan, de kiestünk, és én úgy gondoltam, hogy most már tényleg vége a pályafutá­somnak, és a családi vállalkozásban fogok dolgozni.- Ehhez képest most a bajnok­csapat mezében feszítesz.- Amikor Németh András felhí­vott, és megkérdezte, hogy megpró­bálnék-e még egy évet védeni a Fe­rencvárosban, majdnem kiesett a ke­zemből a telefon.- Mire gondoltál?- Borzasztó jól esett, hogy en­gem, a kiöregedőfélben lévő kapust az utóbbi évek kiemelkedően legjobb magyar csaptának edzője hívott. Az­tán elkezdtem gondolkodni: egy ki­esett csapatból érkezve milyen ter­helést tudnék vállalni, mi lesz a csa­ládommal? A férjem korábban a Debreceni Dózsában kézilabdázott, most NB ll-es játékvezető, és ő azt mondta, hogy ezt a lehetőséget nem szabad kihagynom. Mivel én is így gondoltam, ezért igent mondtam Né­meth András felkérésére.- Hogy érzed magad a Fradiban?- A Fradi szelleme, hangulata or­szágos hírű, és közelről tapasztalva azt mondhatom, hogy igaz volt min­den, amit korábban hallottam róla. A játékosok egy részét ismertem már, de ettől függetlenül az első percben befogadtak a lányok. Itt nagyon ha­mar érzi az ember, hogy idetartozik. A közönség is kedvesen fogadott. Egyébként nagyon ritka, hogy egy szurkolótábor ennyire a csapat mel­lett álljon, mint a Fradi-közönség. Ami meg a fizikai állapotomat illeti, lassan megszokom az itteni edzés­munkát, és utolérem önmagam.- A gyerekeiddel mikor tudsz ta­lálkozni?- A fiam harmadikos, a lányom most ment óvodába. A felkészülési időszakban könnyebb volt a dolgom, mert a hétvégék általában szabadok voltak. A bajnokság alatt már más lesz a helyzet, de majd megoldjuk valahogy. Az aranyérem legnagyobb esélyese változatlanul a Fradi, és re­mélem, én is hozzá tudok járulni ah­hoz, hogy az esélyből valóság le­gyen. Ennek a gyerekek is nagyon örülnének. A FRADI ES A MAGYAR SPORT BIZTOSÍTÓJA: a Hungária A Hungária Biztosító Rt-nél rég eldöntött vitakérdés, hogy érdemes-e a sportot támogatni, szponzorálni. A Társaság fennállása óta, immár 11 éve folyamatosan jelen van a magyar sport legnagyobb támogatói között. Ugyanennyi ideje kötelezte el magát a legnépszerűbb magyar sportklub, százezrek kedvence, a Fradi mellett. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek mind a Fradi, mind a Hungária Biztosító számára szép sikereket hoztak. A biztosítótársaság emblémája ott díszelgett a bajnokságot nyert labdarúgók szerelésén, a bajnok női kézilabdások és kosarasok mezén, a vízilabdázók köpenyén. A Hungária hirdetéseit olvashatják, láthatják a nézők az Üllői úti szentélyben, a nemrég felavatott korszerű sportcsarnokban. Egyszóval a Fradi jó reklámhordozónak bizonyult és bizonyul. A Fradinak nyújtott támogatás busásan megtérült a biztosító számára is, hiszen az elmúlt évek során dinamikusan fejlődött és ma már majdnem 50 milliárd forintos díjbevételével, 33 százalékos piaci részesedésével - fölényesen vezeti a hazai biztosítók listáját. Itt tehát egy olyan kölcsönös érdek lépett frigyre, amely összefűzi a legnépszerűbbeket a legnagyobba!. E sikerek nyomán és nem titkoltan a Fradival bevált kapcsolat eredménye­ként kötötte meg nemrég dr. Patai Mihály elnök-vezérigazgató és dr. Schmitt Pál, a MOB elnöke azt a hosszabb távú szerződést, amelynek ered­ményeként a Hungária Biztosító Rt. a MOB arany fokozatú támogatója és hivatalos biztosítója lett. A Társaság hozzájárulása a naganói téli olimpia és a sydney-i játékok felkészülési költségeihez pedig lehetővé teszi, hogy a magyar sportolók nyugodt, konszolidált anyagi körülmények között készül­hessenek fel újabb nagy megmérettetésükre, szaporítsák további sikereik számát, nemzetünk becsületét a sport világában. Margay Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents